Hatalmas botrányt kavart Braziliában a vízművek privatizációja
Emberi jogi szervezetek és szakszervezetek szerint is törvénysértő módon folyt a két kanadai magánnyugdíjpénztár által pénzelt kiárusítás.
Jair Bolsonaro kormánya a vízművek jelentős privatizációjába kezdett Braziliában, több emberi jogi szervezet és szakszervezet szerint is törvényellenesen, írja a The Breach. A kanadai magánnyugdíjpénztárak által finanszírozott eladásokat bíróságon is megtámadták.
A szakszervezetek szerint az ország legnagyobb és legjövedelmezőbb vízhálózatának elárverezése, mely 30 tartományt és 13 millió embert lát el ivóvízzel Rio de Janeiro államban, magasabb vízdíjakat, gyengébb minőségű szolgáltatásokat és leépítéseket fog maga után vonni.
A hálózat nagy részét egy brazil magáncég, az Iguá Saneamento vásárolta meg, azonban ebben a cégben 2018 óta 85%-os tulajdonrésze van két kanadai magánnyugdíjpénztárnak, a CPPIB-nek és az AIMCo-nak, ami külön pikantériája az esetnek.
Bolsonaro népszerűsége nagyot zuhant, miután az egyik legnagyobb egy főre eső koronavírusos halálesetet produkálja Brazilia a világon, az árverést azonban maga vezényelte le a sao pauloi tőzsdén. 2019 óta a privatizáció az egyik legfőbb ismérve kormányzásának.
Tavaly indított útnak egy törvényt, amely arra kényszerítette a helyhatóságokat, hogy az új vagy megújítandó szerződések esetén el kelljen adniuk az esedékes hálózatot. Ebben Paolo Guedes gazdasági miniszter is segítette.
Guedes egyike a Latin-Amerikában közutálatnak örvendő „Chicago-fiúknak”, azon jobboldali közgazdászoknak, akik többek között Augusto Pinochet chilei diktatúráját segítették privatizációs tanácsokkal a 70-es és 80-as években.
Ő alapította a térség legnagyobb fejlesztési bankját, a BTG Pactualt is, amely ellen éppen bírósági eljárás folyik, amiért a Bolsonaro-kormány alatt korrupt módon jutott hozzá állami köztulajdonhoz. A vízművek árverésén ők képviselték a legnagyobb nyertes, kanadai tulajdonban álló Iguá Saneamentót is.
Órákkal az aukció kezdete előtt Rio de Janeiro állam törvényhozása annak leállítása mellett szavazott, Claudio Castro kormányzó azonban rendelettel eltörölte az erről szóló módosítást.
„Sokkoló, hogy magukat progresszívnek tartó országok a brazil demokrácia bukásából akarják megtömni a zsebeiket” – mondta Maximiliano Garcez, az értékesítést bíróságon megtámadó brazil vízügyi munkások szakszervezetét képviselő ügyvéd, utalva arra, hogy a kanadai kormány is kiállt az üzlet mellett.
A CPPIB egyébként nem először szerepel a kanadai hírekben megkérdőjelezhető befektetéseik miatt, korábban ugyanis kiderült, hogy két olyan cégben is van tulajdonrészük, amelyek az Egyesült Államok déli részén a bevándorlókat botrányos körülmények közé kényszerítő táborokat üzemeltetnek.
A Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete arra szólította fel a két érintett magánnyugdíjpénztárat, hogy szálljanak ki a brazil vízművek privatizációjából. Kevin Skerrett nyugdíjkutató elmondta: „Kanada nyolc legnagyobb magánnyugdíjpénztára jelenleg 1,75 billiónyi befektetést kezel a világpiacon. Nem vizsgáljuk őket olyan gyanakodva, mint például a Goldman Sachsot, de egyáltalán nem különböznek a módszereik.”