A boszniai békeküldött új rendelete alapján börtönbüntetést szabhatnak ki a népirtás tagadásáért
Bosznia leköszönő nemzetközi békefelügyelője pénteken a büntető törvénykönyv módosítását rendelte el arra vonatkozóan, hogy az 1995-ös srebrenicai népirtás tagadásáért börtönbüntetést lehessen kiszabni, ami a nacionalista szerbek körében gyakran hangoztatott nézet.
Boszniai muzulmán asszony a srebrenicai tömegmészárlás áldozatainak temetõjében a közelmúltban azonosított 19 áldozat temetési szertartásán a mészárlás központi emlékhelyén, a Szarajevótól 150 kilométerre, északkeletre fekvõ Srebrenica melletti Potocariban 2021. július 11-én, a vérengzés 26. évfordulóján. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború legsúlyosabb tömeggyilkossága Srebrenicában történt, ahol a boszniai szerbek 1995-ben a város lerohanásakor több mint 8000 muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.
MTI/EPA/Fehim Demir 
Valentin Inzko főképviselő rendelete öt évig terjedő börtönbüntetést szab ki mindazokra, akik „nyilvánosan elnézik, tagadják, vagy durván elbagatellizálják” a népirtást vagy az 1992-1995-ös boszniai konfliktus során elkövetett háborús bűnöket.
1995 júliusában a boszniai szerb erők elfoglalták az ország keleti részén található, az ENSZ védelme alatt álló Srebrenica enklávét, és mintegy 8000 boszniai muszlim férfit és fiút öltek meg, akiket foglyul ejtettek. A második világháború óta ez volt a legsúlyosabb atrocitás Európában, és két nemzetközi bíróság is népirtásnak minősítette.
Inzko, akinek 12 éves hivatali ideje augusztus 1-jén ér véget, amikor a német Christian Schmidt veszi át a helyét, az 1995-ös békeszerződés értelmében, amely Boszniát bosnyák-horvát és szerb egységekre osztotta, törvényeket hozhat és tisztviselőket rúghat ki.
„A srebrenicai népirtást, a háborús bűnöket és az emberiség elleni bűncselekményeket … nem szabad elfelejteni vagy tagadni”
– áll a rendeletében.
A rendeletet a bosnyák vezető politikusok üdvözölték, a boszniai szerbek pedig elítélték. Milorad Dodik boszniai szerb vezető, a boszniai háromoldalú elnökség tagja szerint a rendelet a volt jugoszláv köztársaság felbomlásához vezethet, majd ismételten tagadta, hogy Srebrenicában népirtás történt volna.
„Ez szöget üt Bosznia koporsójába” – mondta egy sajtótájékoztatón. „A Szerb Köztársaságnak nincs más lehetősége, mint hogy megkezdje a… feloszlatást” – mondta, utalva Bosznia félautonóm szerb régiójára.
Sefik Dzaferovic, a boszniai bosnyák elnökség bosnyák tagja szerint Inzko „teljesítette kötelezettségét az áldozatokkal, a lelkiismeretével, de a daytoni békeszerződéssel szemben is”.
A boszniai fővárosban, Szarajevóban székelő Főképviselő Hivatalát a daytoni megállapodás részeként hozták létre, amely véget vetett a háborúnak, amelyben 100 ezer ember vesztette életét.
A békeszerződés értelmében Bosznia kettészakadt a Bosnyák-Horvát Föderációra és a Szerb Köztársaságra, amelyeket egy viszonylag gyenge, háromoldalú, etnikumközi elnökség köt össze – írja a CNN.
