Boris Johnson: „Putyin abszolút tévedett, ha azt hitte, visszaszorítja a NATO-t”
Az államfő szerint Ukrajna támogatása mellett a szövetségnek át kell gondolnia a keleti szárnnyal kapcsolatos álláspontját is.
Fotó: Boris Johnson brit miniszterelnök és felesége, Carrie Johnson a Garmisch-Partenkirchen közelében lévõ Elmau-kastélyba érkezik a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítõ G7-csoport kétnapos csúcstalálkozójának elsõ napján, 2022. június 26-án.
MTI/AP/Matthias Schrader Előzmény:
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin „abszolút tévedett”, ha azt remélte, a február 24-én indított „különleges katonai hadművelet” elindításával csökkentheti a NATO dominanciáját a térségben – olvasható a Sky News cikkében.
„A mai nap első tanulsága, hogy ha Vlagyimir Putyin azt remélte, Ukrajna provokálatlan, illegális inváziója miatt kevesebb NATO-t kap a nyugati frontján, akkor bebizonyosodott, hogy tévedett – több NATO-t kap” – nyilatkozta, amikor megérkezett a találkozóra.
„Ez több szempontból is történelmi csúcs, de már két új tagunk is érkezett, Finnország és Svédország, ami hatalmas előrelépést jelent a szövetségnek.”
„Most pedig azt fogjuk tenni, hogy megbeszéljük, mi többet tehetnénk még szövetségként, hogy támogassuk Ukrajnát, de bizonyosan át kell gondolnunk az elmúlt hónapok tanulságait is, és a NATO-nak felül kell vizsgálnia a keleti szárnnyal kapcsolatos álláspontját.”
Sauli Niinistö finn elnök korábban megerősítette, Törökország beleegyezett Finnország és Svédország NATO-tagságába, a jelenleg zajló csúcstalálkozón pedig sor kerül a csatlakozás szempontjából nélkülözhetetlen lépésre, a három ország ugyanis egy memorandumot ír alá, amelyben vállalják, hogy teljes mértékben támogatják egymást a biztonságukat fenyegető veszélyekkel szemben.
Közben az orosz biztonsági tanács helyettes titkára, Dmitrij Medvegyev hétfői interjújában megjegyezte, a két országnak számolnia kell a csatlakozás következményeivel, mert bár Moszkvának jelenleg nincs területi vitája Svédországgal és Finnországgal, az évtizedes tapasztalatok azt mutatják, az Oroszországgal való kapcsolatok elmérgesedése „értelmetlen és nem olcsó”.
