Tüttő Kata: „a megcsonkolt adóbevételekből nem lehet kifizetni a BKV áramszámláit”
Elmondása szerint az önkormányzat ezt akkor sem tudja megoldani, ha mindenhol kikapcsolják a fűtést és a világítást.
Fotó: CAF-villamos a felújított pályán a Határ úti végállomáson 2022. szeptember 1-jén. Elindultak az alacsonypadlós, korszerű, a 21. századi közlekedésnek megfelelő CAF-villamosok a felújított 50-es vonalán Budapesten.
MTI/Koszticsák Szilárd
Továbbra sem érkezett érvényes ajánlat a BKV 2023-as villamosenergia közbeszerzésére, azonban a médiában elterjedt hírekkel ellentétben nem igaz, hogy a kereskedők nem akarnak áramot szolgáltatni a közlekedési vállalatnak.
Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója elmondta, a tender azért lett eredménytelen, mert egy fixáras keretszerződésről szólt, amelyben a társaság maximum árat kötött ki, miközben a beérkezett ajánlatok jócskán meghaladták azt az összeget, amit a cég képes áramvásárlásra fordítani.
A villamosenergia ára viszont annyira megnövekedett, hogy ez a maximum ár mindössze a piaci ár felét tette ki, így a BKV hamarosan egy újabb közbeszerzést fog kiírni, amelyben az aktuális tőzsdei árakat is figyelembe veszik.
„Úgy gondoljuk, hogy biztosan kapunk majd ajánlatot, abban próbálunk némileg változtatni, hogy nem éves, hanem negyedéves beszerzésekre írunk ki tendert. Számolunk azzal is, hogy konszolidálódhat a helyzet, és az év végétől megindulhatnak lefelé az árak, ezért nem tartjuk előnyösnek a mostani piaci áron lekötni egy évre a villamosenergiát” – mondta.
A vezérigazgató azt is elmagyarázta, hogy a BKV 2023-as üzleti terve alapján 50–100 milliárd forint körüli költségnövekedésre számítanak a 2021-es tervhez képest, amelyben a legnagyobb tételt az áram beszerzése jelenti majd.
Az új közbeszerzések kiírása mellett a MÁV-val is felvették a kapcsolatot, hogy esetleg közösen szerezzék be a villamosenergiát 2023-ban, jelenleg pedig ennek a lehetőségnek a szakmai vizsgálata folyik, döntés viszont még nem született.
Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes kifejtette, a közlekedési vállalat üzemeltetése éves szinten nagyjából 200 milliárd forintos kiadást jelent, amiből mintegy 50 milliárdot az utasok, 12 milliárdot a magyar állam, a maradékot pedig a fővárosi önkormányzat áll.
Azonban az energiaválság miatt mostanra oda jutottak, hogy a jövő évi energiaszámlák kifizetésére sem elegendő a főváros meghagyott adóbevétele, így kormányzati beavatkozásra van szükség ártámogatás vagy ársapka formájában – írta a 24.hu.
„Abban egyikünk sem kételkedik, hogy Budapesten lesz közvilágítás és közösségi közlekedés. De jövőre az itt hagyott, megcsonkolt adóbevételekből a fővárosi önkormányzat akkor sem tudja megfinanszírozni a BKV áramszámláit, ha az összes épületünkben kikapcsoljuk a fűtést és a világítást” – hangsúlyozta.
