Kanadai bíróság: Irán szándékosan lőtte le a kanadaiakkal teli repülőgépet egy terrorcselekmény részeként
Most egy esküdtszék dönt arról, hogy Iránnak mennyit kell fizetnie az áldozatoknak. „Lefoglalunk és eladunk minden iráni vagyontárgyat világszerte, ami a kezünkbe kerül” – mondta ügyvédjük.
Az ukrán elnöki sajtószolgálat felvételén az Iránban lelõtt ukrán repülõgép tizenegy ukrán áldozatának földi maradványait fogadják munkatársaik és hozzátartozók a kijevi Boriszpil légi kikötõben 2020. január 19-én. A gépen a kilencfõs ukrán személyzeten kívül két ukrán utas tartózkodott.
MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Irán szándékosan lőtt le egy kanadai állampolgárokkal és lakosokkal teli utasszállító repülőgépet több mint egy évvel ezelőtt egy terrorcselekmény keretében – döntött egy ontariói bíró, ezzel bírósági súlyt adva azoknak az állításoknak, amelyek szerint a baleset nem csupán egy tragikus baleset volt.
A csütörtökön hozott döntés szokatlan jogi látványosság előtt nyitja meg az utat: egy hat kanadai állampolgárból álló polgári esküdtszék dönti el, hogy a közel-keleti hatalomnak mekkora kártérítést kell fizetnie a PS752-es járat áldozatainak. A felperesek keresetlevelükben 1,5 milliárd dollárt kértek a bíróságon, Irán azonban nem védte meg a keresetet, a bíróság pedig így „mulasztást” állapított meg.
A legnagyobb kihívást azonban az jelenti majd, hogy az esküdtek által megítélt bármilyen kártérítést beszedjék egy olyan országtól, amely közölte, hogy nem ismeri el a baleset miatt indított kanadai jogi eljárást – mondta a felperesek ügyvédje.
„Lefoglalunk és eladunk minden iráni vagyontárgyat világszerte, ami a kezünkbe kerül. Olajjal teli tankhajókat, amelyek Venezuelába, Gibraltárra, Dél-Koreába, Thaiföldre, Ausztráliába tartanak. Minden olyan külföldi bíróság segítségét igénybe fogjuk venni, amely segíthet nekünk….. Ez lehetséges. Sok munkával jár, de meg lehet csinálni.”
Az Ukrainian International Airlines repülőgépe 2020. január 8-án, Teherán külterületén zuhant le, s a fedélzeten utazó 176 utas és a személyzet mind meghalt a nagyrészt kanadai tragédiában. Az áldozatok között 55 kanadai állampolgár és 30 állandó lakos volt a 138 utas között, akik Kijeven keresztül tartottak Kanadába, sokan közülük a karácsonyi szünet után hazatérő diákok voltak.
Az incidens napokkal azután történt, hogy egy amerikai drón meggyilkolta Kászem Szolejmáni iráni tábornokot, ezért Irán megtorló rakétacsapást mért egy iraki amerikai támaszpontra. Az iráni hatóságok eredetileg azt állították, hogy a tragédia baleset volt, de nyomás alatt elismerték, hogy a légvédelmi erők tévedésből két rakétát lőttek ki a Boeing 737-esre az Egyesült Államokkal fennálló feszültség közepette.
Egy idén márciusban kiadott, régóta várt jelentésben az iráni hatóságok azt állítják, hogy a gépet emberi hiba miatt lőtték le, miután tévesen „ellenséges célpontként” azonosították. A jelentést azonban széles körben elutasították, többek között a kanadai kormány is, mivel nem adott választ a kulcsfontosságú kérdésekre. A per csoportos keresetként indult, de egy másik bíró korábbi döntése zöld utat adott egy külön keresetnek, hogy az egyedüli csoportos kereset legyen.
A fennmaradó csoportos keresettel ellentétben ez a kereset nem csupán Irán puszta gondatlanságnak nevezte a tragédiát, hanem szándékos támadásnak, ami a terrorizmus áldozatainak igazságszolgáltatásáról szóló törvényének értelmében felelősségre vonhatóvá tenné – írja a National Post.
