Egyre sósabb a Balaton, később még rosszabb lehet a helyzet

A Balatonban megfigyelt sótartalom növekedése nem egyedülálló jelenség, világszerte hasonló folyamatok zajlanak. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és több vízügyi szervezet átfogó kutatása szerint az utóbbi 50 évben fokozatosan emelkedett a tó vizének sókoncentrációja: míg a 19. század végén a sótartalom 450 mg/l körül volt, napjainkra ez 620-690 mg/l közé nőtt – emelik ki.

Hozzáteszik: bár ez még mindig elmarad a tengerek sótartalmától, az édesvízi jelleg lassan veszít erősségéből. A háttérben álló egyik fő okként a klímaváltozást említették, amely gyakran negatív vízmérleget okoz, növelve a párolgást és ezáltal a sók koncentrációját. Az urbanizáció is jelentős szerepet játszik, a beépített területek növekedése és a szennyvizek befolyása révén. Soron kívül Videón Orbán Viktor meglepetés családlátogatása (videó)

A kutatás szerint a beépített területek aránya 1927 óta 1,6%-ról 6%-ra nőtt – részletezik. A szakértők egyúttal hangsúlyozzák: ha a jelenlegi trend folytatódik, a Balaton sótartalma 50 éven belül megközelítheti az 1000 mg/l értéket, ami alapvető változásokat idézhet elő a tó ökológiai rendszerében – szemlézte a Portfolio a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tájékoztatását.

Míg a folyamat még nem fordította fel fenekestül a tó élővilágát, a következő évtizedekben jelentős hatással lehet az élő szervezetekre és a tó turisztikai vonzerejére is – jegyzik meg. Korábban egyébként azt is megírtuk, hogy több helyen bűzlik a Balatonból származó ivóvíz, de az is kiderült, mi áll a háttérben.

Megerősítették, hogy az ivóvíz mikrobiológiai paraméterei rendben vannak (azaz iható), a „kellemetlen szaghatás” megszüntetésére, mérséklésére pedig keresik a megoldást. Ráadásul 2000 óta folyamatosan melegszik a Balaton, a helyzet pedig egyre aggasztóbbá válik. Nemcsak a kikötők száma és mérete, hanem a part városiasodása és az emberi tevékenység (például feltöltések) is melegíti a tó vizét.