Akár baktériumok is kiválthatják a rettegett Alzheimer-kórt

A Chlamydia pneumoniae egy rendkívül gyakori baktérium, amely – mint a neve is mutatja – főként a tüdőgyulladás, illetve számos más légúti megbetegedés egyik fő okozója, ám előfordulhat, hogy esetenként az agyban is felbukkan, ami arra utal, hogy alattomosabb problémákat is előidézhet.

A Griffith Egyetem és a Queenslandi Műszaki Egyetem tudósai nemrégiben azt vizsgálták, miként juthat be a Chlamydia pneumoniae az agyba, és ott pontosan milyen károkat okozhat. Korábban már volt sejtésük arról, hogy az orrban tanyázó mikroba negatív hatások kiváltója lehet, ám a feltételezéseket eddig nem sikerült maradéktalanul bebizonyítani.

Egereken végzett kísérletek során megállapították, hogy az ominózus baktérium az orrba kerüléstől számított 72 órán belül képes megfertőzni a szagló- és háromosztatú idegeket, továbbá a szaglógumót is, ami az előagyban található, érzékelést feldolgozó szerv.

Tudósok rájöttek, hogy miután a Chlamydia pneumoniae bejutott a központi idegrendszerbe, számos olyan változást idézett elő, amelyek egyértelműen az Alzheimer-kórral hozhatók összefüggésbe.

Néhány napon belül béta-amiloid plakkok lerakódását észlelték, ami a betegség egyik jellegzetes tünete, pár hét elteltével pedig speciális génútvonalak működési zavarát mutatták ki, amelyek szintén az Alzheimer-kórhoz köthetők.

Az új felfedezéssel tovább bővült azoknak a tanulmányoknak a listája, amelyek a vírusokat és baktériumokat teszik felelőssé a neurodegeneratív rendellenességek kialakulásáért, különösen a herpeszvírusokat és a szájban lévő mikrobákat, melyek egyensúlyának felborulásával nagyobb eséllyel jelentkezhetnek az időskori szellemi hanyatláshoz kapcsolódó szimptómák.