„Az utolsó kockát vetik el” a Brexit-tárgyalásokon
Mindenképpen egyezségre akar jutni Nagy-Britannia és az Európai Unió a vitás kérdésekben, ám a tárgyalások eddig sikertelennek bizonyultak több részletkérdésben
Mindenképpen egyezségre akar jutni Nagy-Britannia és az Európai Unió a vitás kérdésekben, ám a tárgyalások eddig sikertelennek bizonyultak több részletkérdésben. Az idő fogy, amit a tárgyalófelek is érzékelnek, ezért visszatértek a diskurzushoz a mai napon.
A britek oldaláról Lord Frost, az unió oldaláról pedig Michel Barnier is jelezte, hogy azonnal visszatérnek a tárgyalóasztalhoz, hogy a két álláspont közötti „alapvető különbségeket” valahogy megoldják – írja a Sky News. Erre legkésőbb a hónap végéig van idejük, ugyanis 2021. január 1-től Nagy-Britannia hivatalosan is kilép az Európai Unióból, egyezségtől függetlenül.
Brit források alapján a lap azt írja viszont, hogy elképzelhető, a tárgyalási akarat ellenére elképzelhető, hogy eredménytelenül fog zárulni. Egy, a tárgyalásokkal közvetlen kapcsolatban lévő forrás szerint az EU-nak is tennie kell ezért.
„Az utolsó kockát vetik el most. Muszáj egy mindkét oldal számára igazságos megállapodást kötni, ez viszont csak akkor fog megtörténni, ha az Európai Unió hajlandó tiszteletben tartani a szuverenitás és az önigazgatás alapelvét”
A tárgyalások folytatását egy egyórás telefonhívás előzte meg Boris Johnson brit miniszterelnök, és Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke között, ahol megegyeztek, hogy adnak egy utolsó esélyt a tárgyalásoknak. Ezt követően egy közös nyilatkozatot is kiadtak:
„Számos témában sikerült közelítenünk az álláspontokat, de három kritikus ügyben még mindig alapvető nézeteltérések vannak: az egyenlő bánásmód, szuverenitás és halászat. Mindkét fél kihangsúlyozta, hogy egy olyan egyezmény sem elfogadható, amelyben ezek nincsenek tisztázva”
„Felismertük a nézeteltérések súlyát, ezért megállapodtunk abban, hogy még egy próbát teszünk, és megkérjük a tárgyalócsapatainkat, hogy amennyiben áthidalhatók a különbségek, azokat megpróbáljuk orvosolni. A felek vasárnap ülnek asztalhoz Brüsszelben, és hétfőn újfent beszélni fogunk” – zárták a közleményt.
Az egyenlő bánásmód egyébként a gazdasági téren eszközölt támogatásokra, valamint a gazdaság szabályozottságára utal elsősorban, az Európai Unió ugyanis attól tart, hogy Nagy-Britannia egy nagyon kevés szabállyal operáló gazdaságot épít fel, nem lesznek magas elvárások a termékminőséggel szemben, így elszívhatja az Unió elől a gazdasági szereplőket.
Egyre inkább kezdenek félresiklani a tárgyalások a két fél között, az idő pedig rohamosan fogy. A britek „vissza akarják venni a gazdasági irányítást” az Európai Uniótól, ami az elsőszámú érvényesítendő céljuk a tárgyalások során.
Némileg meglepő módon az egyik legnagyobb ellentétet a halászat szülte az EU és Nagy-Britannia között, ami ugyan nem képezi jelentős részét az uniós gazdaságnak, de egyes országoknak, mint Franciaország, hatalmas jelentőséggel bír. Az EU ugyanis az eddigiekhez hasonlóan akarja a halászatot folytatni brit vizeken, míg London teljes irányítást és halászati kvótákat akar.
