Az Antarktisz élővilágát is fenyegeti a koronavírus
Decemberben megjelent a covid-fertőzés az antarktiszi Bernardo O’Higgins kutatóállomáson is, ahol összesen 36 tudós kapta el a betegséget – mégsem őket, hanem az állatvilágot féltik a szakemberek.
Minden jel arra utal, hogy a koronavírus zoonózissal, vagyis állatról emberre terjedt át először, azonban az sem elképzelhetetlen, hogy egy fordított zoonózis is létrejöhet, így emberek fertőzhetnek meg állatokat.
A WHO folyamatosan nyomon követi ennek a lehetőséget, nyércek, macskafélék, kutyák és menyétek például már bizonyítottan elkaphatják emberektől a Sars-CoV-2 vírust, az viszont egyelőre kérdéses, milyen súlyos tüneteket okozhat náluk a kórokozó.
Bár az Antarktiszon ezek a fajok nincsenek jelen, ám több mint 100 millió tengeri madár, illetve a világ pingvinfajainak 45 százaléka és a bálna-, valamint delfinfajok 17 százaléka itt él – írta az Infostart hírportál.
Az antarktiszi élővilág szakértőinek csoportja szerint a kutatók sokkal nagyobb veszélyt jelentenek közvetlen kapcsolatuk miatt ezekre az állatfajokra, mint a turisták. A kutatóállomások közelében gyakran élnek állatok, akiknek megfigyelése közvetlenebb kapcsolatot is jelent velük, ugyanakkor a turisták is fertőzhetnek, mivel csoportosan látogatják meg például pingvinek lakhelyeit.
Általában az élőhely meglátogatása előtt és után a ruházat megtisztításával, továbbá z öt méteres védőtávolság betartásával meg lehet előzni a fertőzéseket, viszont ezek manapság nem jelentenek erős védelmet, ezért arra kérték a turistákat, teszteljék le magukat, még mielőtt megérkeznek az Antarktiszra.
Nemcsak az emberek, hanem például a vándorló rablósirályok is behozhatják a koronavírust a kontinensre, hiszen gyakran Dél-Amerika partjainál fordulnak meg, ahol viszont nagy eséllyel megfertőződhetnek Sars-CoV-2 vírussal, és ott van még a szennyvíz problémája is, a bázisok több mint egyharmada ugyanis kezeletlenül engedi a környezetbe.