Óriási mennyiségű arcmaszk és gumikesztyű landolt az óceánokban a járvány kirobbanása óta

Fotó: Unsplash/Elizabeth McDaniel
not image

Kornis Vivien

2021. november 15. - 15:05

A műanyagszennyezés már a pandémia előtt is hatalmas problémát jelentett, a világjárvány azonban tovább mélyítette azt.

Jelentősen megnőtt a koronavírus-járvány kirobbanása óta az olyan személyi védőfelszerelések használata, mint a gumikesztyűk és az arcmaszkok. Ezen eszközök azonban súlyos környezetszennyezést jelentenek, hiszen már 26 ezer tonna hulladék landolt belőlük az óceánokban egy kutatás szerint.

A kutatók becslései szerint ez azonban valójában csupán a töredéke annak a mennyiségnek, ami a járvány kirobbanása óta keletkezett. A The Guardian beszámolója szerint 193 országban nagyjából 8,4 millió tonna műanyaghulladékról beszélhetünk – írja az Infostart.

“A világjárvány az egyszer használatos műanyagok iránti megnövekedett kereslethez vezetett, ami fokozza a nyomást az amúgy is kezelhetetlen globális műanyaghulladék-problémára. A műanyagok nagy távolságokra eljuthatnak az óceánban, találkozhatnak a tengeri élővilággal, és potenciálisan sérülésekhez vagy akár halálhoz is vezethetnek” – idézte a lap Ji-Ming Penget és Pejpej Vut, a Nankingi Egyetem két kutatóját.

A kutatók szerint az évszázad végére minden, a koronavírus-világjárvány ideje alatt keletkezett műanyaghulladék az óceánokban vagy azok partjain fog kikötni. A legtöbb szemét, a teljes mennyiség mintegy 46 százaléka Ázsiából kerül a vizekbe, 24 százaléka pedig Európából.

Peng és Vu szerint a műanyagszemét túlnyomó része – 87,4 százaléka – kórházakból származik. Az egyéni használatból fakadó szennyezés mindössze a teljes mennyiség 7,6 százaléka. A védőfelszerelések a teljes mennyiség 4,7 százalékáért, a tesztek pedig 0,3 százalékért felelősek.

Világszerte 369 nagyobb folyó sodorta az óceánokba a több ezer tonna maszkot, gumikesztyűt és teszteket. Európában a Dunába került a legtöbb műanyaghulladék, folyónk mintegy 1700 tonnát juttatott el az óceánba.

Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy mely folyók és vízgyűjtők igényelnek különös figyelmet a műanyaghulladékok kezelésében – fogalmaztak a kutatók.