A parti őrség és az FBI tengerészeti egységei egyenesen a kapitányi fülkéhez siettek, ahol fegyvereiket szegezve hatoltak be a fedélzetre. Donald Trump elnök az akció után kijelentette: „Most foglaltunk le egy tankert Venezuela partjainál, nagy tanker, nagyon nagy, valaha volt legnagyobb, és más dolgok is történnek.”

Amikor arról kérdezték, mi lesz az olajjal, Trump így válaszolt: „Megtartjuk, azt hiszem.” A katonai akció az adminisztráció újabb lépése volt Nicolás Maduro venezuelai elnök ellen, akit az Egyesült Államokban narkoterrorizmussal vádolnak.

A rajtaütésről szóló felvételeket az amerikai főügyész, Pam Bondi hozta nyilvánosságra, míg a tanker mozgásáról a brit Vanguard kockázatkezelő csoport, valamint a TankerTrackers műholdas adatai és a PDVSA belső szállítási információi számoltak be.

„Ez a lefoglalás, amely Venezuela partjainál történt, biztonságosan és szabályosan zajlott le – és a Belbiztonsági Minisztériummal közösen folytatjuk a vizsgálatot, hogy megakadályozzuk a szankcionált olaj szállítását.”

A Vanguard szerint a Skipper nevű tanker szerdán kora reggel került amerikai kézre, miután december 4-5. között elhagyta Venezuela fő olajkikötőjét, Jose‑t, fedélzetén a Merey típusú nehézolajjal – írja a Metro.

Maduro válasza

Nicolás Maduro venezuelai elnök egy katonai csata évfordulóján tartott beszédében nem tért ki a tanker lefoglalására, ugyanakkor felszólította a lakosságot: „Harcosként kell cselekednünk, és készen kell állnunk arra, hogy szükség esetén szétzúzzuk az észak‑amerikai birodalom fogait.”

Az olajárak szerdán enyhén emelkedtek, de 60 dollár alatt maradtak hordónként, ami arra utal, hogy a kereskedők nem tartják súlyosnak az akció következményeit. Venezuela novemberben több mint 900 ezer hordó olajat exportált naponta, ám Kínának mélyen diszkontált áron kénytelen szállítani, mivel az orosz és iráni szankcionált olajjal kell versenyeznie.

Rory Johnston, a Commodity Context elemzője így értékelte a helyzetet: „Ez csak egy újabb geopolitikai és szankciós ellenszél, amely a kínálatot sújtja. A tanker lefoglalása tovább fokozza a rövid távú ellátási aggodalmakat, de alapvetően nem változtatja meg a helyzetet, mivel ezek a hordók amúgy is hosszabb ideig a tengeren maradtak volna.”

Regionális feszültségek

Trump kormánya szeptember óta több mint 20 támadást hajtott végre a Karib‑térségben és a Csendes‑óceánon feltételezett drogszállító hajók ellen, amik során több mint 80 ember vesztette életét. Jogászok és demokrata politikusok szerint ezek a támadások törvényessége megkérdőjelezhető, mivel kevés bizonyíték került nyilvánosságra arra, hogy a hajók valóban kábítószert szállítottak.

Trump többször felvetette a katonai beavatkozás lehetőségét Venezuelában, és a múlt héten közzétett stratégiai dokumentumban kijelentette, hogy külpolitikájának középpontjában az amerikai dominancia visszaállítása áll a nyugati féltekén.

A feszültség tovább nőtt, amikor Trump fenyegetést intézett Kolumbia elnöke, Gustavo Petro felé: „Jobb, ha észhez tér, különben ő lesz a következő. Remélem, hallja: ő lesz a következő.” Petro visszautasította a vádakat, tagadta, hogy kormánya érintett lenne a drogkereskedelemben, és a hajók elleni támadásokat „mészárlásnak” nevezte.