Az ENSZ-főtitkár szerint egy amerikai-kínai hidegháború kettészakíthatja a világot
Az ENSZ vezetője egy lehetséges új hidegháborúra figyelmeztetve arra kérte Kínát és az Egyesült Államokat, hogy javítsanak „teljesen diszfunkcionális” kapcsolatukon, mielőtt a két nagy befolyással bíró ország közötti problémák még jobban átterjednek a bolygó többi részére.
António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára az ENSZ Közgyûlés 74. ülésszakára érkezik a világszervezet New York-i székházába 2021. szeptember 20-án.
MTI/AP pool/John Minchillo
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a világ vezetőinek e heti éves ENSZ-találkozója előtt nyilatkozott, amelyet a járvány, az éghajlattal kapcsolatos aggodalmak és a bolygón belüli viták tarkítanak. Guterres szerint a világ két nagy gazdasági hatalmának együtt kellene működnie az éghajlatvédelem terén, és erőteljesebben kellene tárgyalnia a kereskedelemről és a technológiáról, még akkor is, ha az emberi jogok, a gazdaság, az online biztonság és a dél-kínai-tengeri szuverenitás terén továbbra is politikai nézeteltéréseik vannak.
„Sajnos ma csak konfrontáció van. Újra működő kapcsolatot kell kialakítanunk a két hatalom között” – mondta, és ezt „alapvető fontosságúnak” nevezte „az oltási problémák, az éghajlatváltozás problémái és sok más globális kihívás kezeléséhez, amelyeket nem lehet megoldani a nemzetközi közösségen belüli és főként a szuperhatalmak közötti konstruktív kapcsolatok nélkül”.
Két évvel ezelőtt Guterres figyelmeztette a világ vezetőit a világ kettészakadásának veszélyére, amikor az Egyesült Államok és Kína rivális internetet, valutát, kereskedelmet, pénzügyi szabályokat „és saját zéróösszegű geopolitikai és katonai stratégiákat” hoz létre. Most megismételte ezt a figyelmeztetést, hozzátéve, hogy a két rivális geopolitikai és katonai stratégia „veszélyeket” jelentene és megosztaná a világot. Ezért a megfeneklett kapcsolatokat helyre kell állítani, mégpedig záros határidőn belül.
„Mindenáron el kell kerülnünk egy hidegháborút, amely más lenne, mint a múltbeli, és valószínűleg veszélyesebb és nehezebben kezelhető is”
– mondta Guterres.
A hidegháború a Szovjetunió és keleti blokkbeli szövetségesei, valamint az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei között közvetlenül a második világháború után kezdődött, és a Szovjetunió 1991-es felbomlásával ért véget. Két nukleáris fegyverekkel rendelkező szuperhatalom összecsapása volt ez, egymással rivalizáló ideológiákkal – kommunizmus és tekintélyelvűség az egyik oldalon, kapitalizmus és demokrácia a másikon.
Az ENSZ vezetője szerint egy új hidegháború veszélyesebb lehet, mert a szovjet-amerikai antipátia egyértelmű szabályokat teremtett, és mindkét fél tudatában volt a nukleáris pusztítás kockázatának. Ez olyan háttércsatornákat és fórumokat hozott létre, „amelyek garantálják, hogy a dolgok nem csúsznak ki az irányítás alól” – mondta.
„Ma már minden sokkal képlékenyebb, és még az a tapasztalat is megszűnt, amely a múltban a válságkezelésre létezett”
– tette hozzá Guterres.
Azt mondta, hogy az amerikai-brit megállapodás, amelynek értelmében Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókat kap, hogy észrevétlenül tevékenykedhessen Ázsiában, „csak egy kis darabja egy sokkal összetettebb kirakós játéknak… ennek a teljesen diszfunkcionális kapcsolatnak Kína és az Egyesült Államok között”. A titokban megtárgyalt üzlet feldühítette Kínát és Franciaországot, amely legalább 66 milliárd dollár értékű szerződést kötött Ausztráliával egy tucat francia hagyományos dízel-elektromos tengeralattjáróról.
(AP)
