A döntés hátterében az áll, hogy az elmúlt hónapokban az Egyesült Államok hadereje fokozta a Karib-térségben végrehajtott műveleteket, amik során több gyanúsított drogszállító hajót is megsemmisítettek. Ezeket követheti több történelmi erejű katonai csapás, amivel jelentős mértékben vethetik vissza a drogkereskedelmet.

Pete Hegseth védelmi miniszter közleményében hangsúlyozta: „A célunk az, hogy szétzúzzuk a kartelleket, megállítsuk a mérget, és biztonságban tartsuk Amerikát.” A Reuters jelentése szerint eddig legalább 4 hajót semmisítettek meg, és a támadások következtében 21 ember vesztette életét.

A műveleteket az amerikai Déli Parancsnokság felügyeli, mely közölte, az új parancsnokságot a II. Tengerészgyalogos Expedíciós Erő (II MEF) vezeti majd. Ez az egység Észak-Karolinában, a Camp Lejeune bázison állomásozik, és gyors külföldi bevetésekre specializálódott. Alvin Holsey admirális, a Déli Parancsnokság vezetője így fogalmazott: „A II MEF köré szervezett parancsnoksággal fokozzuk képességeinket arra, hogy gyorsabban és mélyebben észleljük, megzavarjuk és felszámoljuk az illegális csempészhálózatokat – együtt az amerikai és partnerországaink erőivel.”

Vannak bizonyos jogi kérdések is

A parancsnokság létrehozása ugyanakkor jogi kérdéseket is felvetett, különösen annak fényében, hogy Donald Trump elnök fontolgatja a venezuelai területen található feltételezett droglétesítmények elleni csapásokat. Calvert Worth altábornagy, a II MEF parancsnoka, aki az új egységet is vezeti majd, kijelentette: „Ez elsősorban tengeri művelet, és csapatunk a tengeri járőrözést, a légi felderítést, a precíziós elfogásokat és a hírszerzési információk megosztását fogja felhasználni az illegális forgalom elleni küzdelemben, a jogállamiság fenntartásában, és végső soron abban, hogy jobban megvédjük a sebezhető közösségeket itthon.”

A támadások azonban komoly vitát váltottak ki az Egyesült Államokban: demokrata törvényhozók és jogi szakértők szerint Trump elnök a jogi keretek határait feszegeti, amikor a hadsereget a drogkartellek elleni közvetlen fegyveres fellépésre használja. A Pentagon a múlt héten a Kongresszusnak küldött értesítésében közölte, hogy Trump hivatalosan is úgy határozott: az Egyesült Államok „nemzetközi fegyveres konfliktuson kívüli fegyveres összecsapásban” vesz részt a drogkartellekkel szemben.

Ez a meghatározás adja a jogi alapot a Karib-térségben végrehajtott katonai akciókhoz, ám a kritikusok szerint továbbra sem világos, milyen bizonyítékok támasztják alá a célpontok kiválasztását, és hogy a halálos erő alkalmazása minden esetben megfelel-e a nemzetközi jog előírásainak.