Adolfo Franco ügyvéd és republikánus stratégája az Al Jazeerának nyilatkozva részletesen kifejtette, milyen jogi keretek között cselekedhet az elnök Venezuela esetében. Franco szerint „ha az amerikai elnök úgy döntene, hogy megtámadja Venezuelát, ehhez nem lenne szüksége a Kongresszus engedélyére, amely csak akkor kötelező, ha az Egyesült Államok hadat üzen.”

„Nem gondolom, hogy Trump hadat üzenne, de az elnöknek 60-90 napig van hatásköre arra, hogy sok mindent megtegyen. Ezt rendőri akciónak nevezik… Bármi, ami Venezuelában történne, csak akkor igényelne kongresszusi jóváhagyást, ha a katonai műveletek hosszabb ideig folytatódnának.”

Az 1973‑ban elfogadott Háborús Jogkörök Törvénye értelmében, ha az amerikai fegyveres erőket bevetik, de nem történt hadüzenet, az elnöknek 48 órán belül értesítenie kell a Kongresszust. A jogszabály kimondja továbbá, hogy a szárazföldi erők bevetését a Kongresszus jóváhagyása nélkül 60 napon belül meg kell szüntetni.

Példák korábbi beavatkozásokra

„Sebészi pontosságú csapásokat hajtottunk végre világszerte”, utalva az Egyesült Államok jemeni húszi lázadók és szomáliai harcosok elleni légicsapásaira. „Ezek a csapások, mint főparancsnokként a nemzetbiztonsági ügyekben, teljes mértékben az elnök hatáskörébe tartoznak.”

Az Al Jazeera elemzése rávilágít arra, hogy az amerikai elnök széles körű, de időben korlátozott hatáskörrel rendelkezik a katonai akciók megindítására. Bár a Kongresszus hosszabb távon kulcsszerepet játszik, a rövid ideig tartó beavatkozások – mint a légicsapások vagy korlátozott műveletek – az elnök döntési jogkörébe tartoznak.