Az Egyesült Államok minden elnöke 2003 óta a nemzetbiztonsági stratégiájában kiemelt célként kezelte Észak-Korea nukleáris fenyegetésének megszüntetését. Trump 2017-es dokumentumában Észak-Korea 16 alkalommal szerepelt mint „fenyegetés hazánkra” és mint „renitens állam, amely nukleáris fegyvert vethet be az Egyesült Államok ellen”.

Az idei stratégia azonban már más hangsúlyokat kapott: a „rugalmas realizmus” koncepcióját, amely elsősorban Kína és Tajvan körüli feszültségek kezelésére, valamint Dél-Korea és Japán katonai erejének növelésére fókuszál. Hong Min, a Koreai Nemzeti Egyesítési Intézet szakértője szerint Trump szándékosan kerülte a denuklearizáció említését. „Azt hiszem, itt tudatos szándék van, hogy a denuklearizáció gondolatát… valójában nem kell előhozni.”

Kim Dzsongun álláspontja

Észak-Korea vezetője, Kim Dzsongun szeptemberben a parlamentben kijelentette: „A ‘denuklearizáció’ fogalma már elvesztette a jelentését. Nukleáris állammá váltunk. Azt mondom, a ‘denuklearizáció’ az utolsó, legutolsó dolog, amit tőlünk várni lehet.”

„Ha az Egyesült Államok megszabadul az abszurd törekvéstől mások denuklearizációjára, és felismeri a valóságot, akkor nincs ok arra, hogy ne nézzünk szembe vele, ha valódi békés együttélést akar.” Elemzők szerint egy újabb Trump-Kim találkozó nemcsak a nemzetközi diplomáciában lenne jelentős, hanem Kim hazai pozícióját is erősítené, bizonyítva népének, hogy teljesítette azt, amire apja és nagyapja nem volt képes.

Dél-Korea és az Egyesült Államok reakciója

Dél-Korea és Washington hivatalosan tagadta, hogy politikai irányváltás történt volna, és hangsúlyozták: a denuklearizáció továbbra is cél. Wi Sung-lac, Dél-Korea nemzetbiztonsági tanácsadója így fogalmazott: „Amit eddig tettünk, eredményeket hozott abban, hogy megteremtsük a megfelelő feltételeket a békefolyamat előmozdításához a Koreai-félszigeten.”

Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth szombaton méltatta Dél-Koreát: „Modell szövetséges, amely különleges kedvezményben részesül, mert vállalta, hogy vezető szerepet tölt be a hagyományos védelemben. Bizakodóak vagyunk, hogy más indo-csendes-óceáni szövetségesek is követni fogják.” – idézi a South China Morning Post.

Trump új biztonsági stratégiája tehát jelentős változást hozott: Észak-Korea nukleáris fenyegetése immár nem szerepel hivatalos célként, ami új diplomáciai lehetőségeket nyithat meg. Ugyanakkor Kim Dzsongun kijelentései világossá teszik, hogy a denuklearizáció kérdése számára lezárt ügy, így a jövőbeli tárgyalások alapja csak a kölcsönös elismerés és a békés együttélés lehet.