Dr. Sophie Bostock, a The Sleep Scientist alapítója, aki korábban olyan ügyfelekkel dolgozott, mint a Google vagy a brit Királyi Tengerészgyalogság, a Zoe podcastban beszélt arról, hogy a kutatások szerint „172 különböző betegség hozható összefüggésbe a rossz alvással.”

A szakértő kiemelte, az alváshiány nemcsak érzelmi reakciókat vált ki, hanem komoly fiziológiai következményekkel is járhat: „Károsítja az immunrendszert, növeli a magas vérnyomás és a gyulladás kockázatát, hozzájárulhat a szívbetegségekhez és a cukorbetegséghez, valamint rontja a kognitív képességeket.” A WalesOnline beszámolója szerint Dr. Bostock arra is felhívta a figyelmet, hogy „azok, akik éjszakánként kevesebb mint öt órát alszanak, 30 százalékkal nagyobb eséllyel alakul ki náluk demencia.”

A jó alvás titkairól szólva Dr. Bostock elmondta: „Valószínűleg azt mondanám, hogy az álmatlanság első számú oka a szorongás amiatt, hogy valaki nem alszik jól. Ha lefekszel azzal a gondolattal, hogy ‘nagyon kellene egy jó éjszakai alvás’, akkor elég jó bizonyíték van arra, hogy ez nem fogja javítani az alvásodat. Tudod, minél jobban próbálkozol, annál rosszabb lesz az alvás.”

A szakértő szerint a pihentető alvás már reggel elkezdődik: „Ébredj minden nap ugyanabban az időben, amilyen gyakran csak tudsz. Próbálj meg természetes fényt kapni, lehetőleg az ébredést követő első órában. Ez beindítja a cirkadián ritmusodat a napra. Az előnye pedig az, hogy ha reggel fényt kapsz, az elűzi a melatonint. Így éberebbnek érzed magad, de automatikusan 15-16 órával később álmosodni fogsz.”

A napközbeni aktivitás szintén kulcsfontosságú: „Bármilyen módon, ami boldoggá tesz, de mozogj. Légy aktív. Egy friss kutatás például azt sugallta, hogy a jóga az egyik legjobb mozgásforma az alváshoz. Nem kell szuperintenzívnek lennie. Csak érezd jól magad tőle.” Az estékhez pedig következetes lecsendesedést javasol: „Ahogy közeledünk a lefekvéshez, próbálj meg következetes lecsendesedési időt tartani. Nem érdekel, hogy pontosan mikor fekszel le, de legyen egy állandó időpont, amikor elkezdesz kikapcsolni.”

Az alvási környezet fontosságát is hangsúlyozta: „Használj szemmaszkot vagy sötétítő függönyt. Próbáld meg kizárni a fényt a hálószobából, és csak engedd, hogy jöjjön az alvás.” Ugyanakkor figyelmeztetett a modern életmód veszélyeire is: „Az okostelefonok sok mindenért felelősek az alvás megzavarásában, és az ultrafeldolgozott ételek is hajlamosak rosszabb alváshoz vezetni. Ideális esetben a telefon ne jöjjön be a hálószobába.”

A legsúlyosabb alvászavarok kezelésére Dr. Bostock szerint a kognitív viselkedésterápia (CBT) a leghatékonyabb módszer: „A CBT az álmatlanság első számú ajánlott kezelése. Ez egy eszköztár különféle technikákkal, amelyek magukban foglalják az alváshigiéniát és a haszontalan gondolatok kezelését az alvással kapcsolatban.”

Az alkoholról szólva így fogalmazott: „Az alkohol segíthet elaltatni. Ellazít, és talán elájulsz vagy valami olyasmibe kerülsz, ami alvásnak tűnik és annak is érzed. A probléma az, hogy amikor ténylegesen alszol, annak a minősége nagyon zavart lehet. Tehát igen, lerövidítheti az elalvási időt, de miután elaludtál, hajlamos vagy nagyon széttöredezett alvásra. Így előfordulhat, hogy ingerlékenyebbnek érzed magad, és talán nem emlékszel úgy az előző estére, mintha valóban jó alvásod lett volna.”