Megszorongatja az állam a nagy élelmiszerláncokat
Az ötlet valóban hiánypótló, a magyar élelmiszerláncok azonban egyáltalán nem örülnek.
Zöldségeket válogat egy vásárló a hazai elõállítású termékek népszerûsítését célzó Válaszd a hazait! kampányról tartott sajtótájékoztató helyszínén, a fõvárosi Corvin Plaza bevásárlóközpontban található CBA Príma üzletben 2020. szeptember 3-án.
MTI/Máthé ZoltánAz élelmiszerláncok hatósági felügyeletét, valamint a kiskereskedelmi adót is érintette az Országgyűlés által ma elfogadott jogszabálymódosítás – írja a hvg.hu. A kormány megindokolta a változtatást, a nagy üzletláncok viszont tiltakoznak a módosítás ellen.
A 138 igen mellett mindössze egyetlen nem szavazatot kapott az a javaslatcsomag, ami a kormány szerint többek között az élelmiszerpazarlást is hivatott csökkenteni. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter ugyanis előírná a nagy üzletláncoknak, hogy a szavatossági idejük végéhez közeledő élelmiszereket ajánlják fel egy állami tulajdonú, nonprofit társaságnak, az Élelmiszermentő Központnak.
Utóbbi javaslat nem vonatkozik azon termékekre, melyek 48 órával rövidebb lejárati idővel rendelkeznek – ilyen a pékáru is. Azonban az áruházaknak kötelező jelleggel ki kell nevezniük egy élelmiszermentési-felelőst, akinek a keletkező élelmiszerhulladék mértékét felügyelni, valamint lehetőség szerint 2 százalék alattira csökkentenie kell. Amennyiben ez nem történik meg, büntetésre számíthat az adott áruház.
Ennél is kevésbé népszerű pontja ugyanakkor a gyorsított eljárásban az Országgyűlés elé terjesztett csomagnak a kiskereskedelmi adó 0,2 százalékos növelése, ami így 2,5-ről 2,7 százalékra emelkedik. A javaslatcsomag a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű láncokra vonatkozik, a hazai tulajdonúak zöme így kimarad a szigorításból. A kormány legfőbb érve, hogy csak a közbelépésükkel csökkenthető Magyarországon az élelmiszerpazarlás, ami a NÉBIH szerint hazánkban évi 1,8 millió tonnára tehető.
