Kiderült, hogyan hamisítják a drága akácmézet
Magyarországon az elmúlt három év során több mint 60 százalékkal nőtt az akácméz kilogrammjának átlagára, nem csoda, hogy egyre többen próbálják átverni a vásárlókat különféle praktikákkal.
MTI/Bodnár Boglárka
2021-ben érkezett a hír, miszerint a fogyasztóvédelem ismét nagy mennyiségben talált hamis akácmézet a magyar áruházak polcain.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, „a mézek esetében a tavalyi évben nagyobb arányban olyan hamisítási problémák merültek fel, mely esetekben az akácméz valójában nem a fehérakác, hanem túlnyomórészt más növény nektárjából származó virágméz kategóriába tartozó termék volt.”
Mivel az akácméz jóval magasabb árkategóriát képvisel, így ez a fogyasztók kárára elkövetett gazdasági haszonszerzésnek minősül. A Nébih szerint jelölési problémák is előfordultak a mézeknél, főként a gyártási és származási hellyel kapcsolatban. A hatóság hozzátette, az ilyen típusú visszaéléseket csak folyamatos ellenőrzéssel és részletes elemzéssel tudja kiszűrni, és a hatósági intézkedések által kötelezni tudja a vállalkozást a jogkövető magatartás betartására – olvasható a lap riportjában.
A polcokon található termékek közül a nem megfelelő vagy hamisított termékek kiszűrése a vásárlók számára nem egyszerű feladat – írta a Nébih.
Az első és szembetűnő jellegzetessége az akácméznek a zöldes árnyalatú világossárgás színe, ami főleg egy vegyes virágmézzel összehasonlítva lehet feltűnő, ezenkívül az akácméz jellemzően nehezen kristályosodó méz, sokáig folyékony marad a többi méztípushoz képest.
Éppen ezért a Nébih szakemberei szerint, „ha olyan akácméz megnevezésű termékkel találkoznak a kereskedelemben, amely erősen kristályos, illetve teljesen kikristályosodott, tehát szilárd halmazállapotú, akkor az nagy valószínűséggel nem akácméz, de ettől még lehet jó minőségű facélia, repce vagy akár napraforgóméz is, csak ne akácmézként legyen értékesítve”
