A technológia fejlődése miatt a szakértők szerint már most látható, hogy az AI lassan átalakítja a hagyományos irodai hierarchiát. Jó példa erre az amerikai Snowflake, ahol a mérnökök korábban napi munkájuk egy részét olyan rutinfeladatokkal töltötték, mint a rendszerek működését ellenőrző irányítópultok figyelése vagy a kollégák megkeresése adatokért, amelyekre trendanalízisek készítéséhez volt szükség.

A vállalat kanadai mérnöki részlegének vezetője, Qaiser Habib szerint azonban az utóbbi időben jelentős változás történt: a háttérmunkát egyre inkább mesterséges intelligencia végzi.

Habib elmondása szerint jelenleg heti 20–30 órát tölt azzal, hogy különböző AI-ügynökökkel dolgozik együtt, és a vállalat több ilyen rendszert is fejlesztett, például terméktervek ellenőrzésére vagy arra, hogy segítsék az ügyeletes mérnököket egy rendszerleállás vagy incidens idején.

A világ változóban van

Becslése szerint az átlagos mérnök naponta három-négy ilyen digitális „ügynökkel” dolgozik, amelyek emberi felügyelet mellett képesek programozási feladatokat végrehajtani. Ahogy fogalmazott: „Nem kell többé egy embert zaklatni az alapvető kérdésekkel.”

A jelenségről a Al Jazeera közölt részletes elemzést, ami szerint az úgynevezett AI-ügynökök abban különböznek a hagyományos chatbotoktól, hogy képesek több lépésből álló feladatokat megtervezni és végrehajtani, miközben alkalmazkodnak a változó üzleti célokhoz.

Ezek a rendszerek különféle vállalati eszközökhöz – például naptárakhoz, értekezletek jegyzőkönyveihez vagy belső adatbázisokhoz – is hozzáférhetnek, így viszonylag kevés emberi felügyelet mellett képesek munkát végezni.

Az AI már nemcsak elvégzi a feladatokat, hanem kiosztja

Bizonyos munkahelyeken az AI már nemcsak elvégzi a feladatokat, hanem kiosztja azokat az alkalmazottaknak, sőt egyes rendszerek egymást is ellenőrzik. Előfordulhat például, hogy egy ügynök programkódot generál, egy másik pedig ellenőrzi azt hibák után kutatva, majd kijavítja a problémákat, mielőtt egy ember jóváhagyná a végeredményt.

A technológia gyors terjedése ugyanakkor egyre több kérdést vet fel a munkahelyek jövőjéről. Több nagyvállalat az elmúlt időszakban tömeges elbocsátásokat jelentett be, és vezetőik gyakran hivatkoztak az automatizáció és a mesterséges intelligencia által ígért hatékonyságra.

Az Amazon rengeteg embert tervez kirúgni

Az Amazon például tavaly októberben közölte, hogy mintegy 14 000 munkahely megszüntetését tervezi, miközben más cégek – köztük a UPS, a Target és a General Motors – szintén jelentős létszámcsökkentést jelentettek be.

A pénzügyi szektorban működő Goldman Sachs becslése szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók 6-7 százaléka veszítheti el állását az AI terjedése miatt, különösen olyan területeken, mint a programozás, a könyvelés vagy az adminisztratív és ügyfélszolgálati munka.

A bank ugyanakkor úgy véli, hogy az összesített foglalkoztatási hatások „viszonylag átmenetiek” lehetnek, mivel új típusú munkakörök jelennek meg.

A technológia azonban nemcsak az alacsonyabb szintű munkaköröket érintheti. A torontói Convictional alapítója, Roger Kirkness szerint a legnagyobb változás a középvezetők körében történhet.

Egyre fejlettebb az AI

Az általa fejlesztett rendszerek képesek a vezetői stratégiát konkrét feladatokká alakítani, majd napi teendőket és visszajelzéseket küldeni a dolgozóknak egy egyszerű kezelőfelületen keresztül. Kirkness így fogalmazott: „Az emberek alapvetően a korábbi munkájuk menedzsereivé válnak.”

A kutatások szerint azonban az AI még nem váltotta ki tömegesen az emberi munkaerőt. A Harvard Business Review egyik felmérése például azt mutatta, hogy a mesterséges intelligencia eddig csak korlátozott szerepet játszott a tényleges munkahely-megszüntetésekben, bár sok vállalat már most visszafogta a toborzást a technológia várható hatásaira készülve.

A mesterséges intelligencia használata a munkahelyi viselkedést is formálja. Stefano Puntoni, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Kara kutatója szerint a dolgozók gyakran szívesebben delegálnak feladatokat egy AI-nak, mint kollégáiknak. Mint mondta: „Nincs társadalmi költsége”, hiszen „nem aggódsz amiatt, hogy terhet raksz egy AI-ra”.

A legnagyobb akadály

Ugyanakkor szerinte a legnagyobb akadály nem technológiai, hanem pszichológiai: ha a munkavállalók fenyegetve érzik magukat a rendszerektől, könnyen ellenállás alakulhat ki. „Ha a dolgozók fenyegetve érzik magukat, azt akarhatják, hogy a rendszer kudarcot valljon” – figyelmeztetett.

Más szakértők szerint a bizalom kulcskérdés marad. Roger Kirkness úgy fogalmazott: „A tömeges elbocsátások az automatizáció nevében lerombolják a bizalmat.”