Azzal vádolták meg a külügyminisztériumot és a Pentagont, hogy kulcsfontosságú információkat titkoltak el a törvényhozók és a lakosság elől.
Mint az Al Araby angol nyelvű kiadásában arról beszámoltak, ezekre az információkra a törvényhozóknak és a lakosságnak is szüksége lett volna ahhoz, hogy megértsék az afgán kormány és hadsereg teljes összeomlását a kaotikus amerikai kivonulás során.
Az afgán ügyekért felelős SIGAR (Afganisztáni újjáépítésért felelős főfelügyelő) kijelentette, hogy a külügyminisztérium és a védelmi minisztérium bizonyos információkat nem hozott nyilvánosságra és korlátozta az ahhoz való hozzáférést, főként olyan információkhoz, amely feltehetően már látta a riasztó jeleket, melyek alapján meg lehetett volna jósolni ezt a végeredményt.
John Sopko elmondta azt is, hogy nem sokkal azt követően, hogy a tálibok uralmuk alá hajtották Kabult, a külügyminisztérium személyesen kérte meg arra, hogy bizonyos dokumentumok online hozzáférhetőségét korlátozza, hogy „biztosítani tudják az Amerikával kapcsolatban álló afgánok biztonságát”.
Sopko azonban kiemelte, hogy a minisztérium sosem mondta el neki hajszálpontosan, hogy milyen fenyegetések miatt kell a dokumentumokhoz való hozzáférést korlátozni. Mint felidézte, voltak egészen bizarr kérések is, például amikor a külügy arra kérte, húzza ki Ashraf Ghani korábbi afgán elnök nevét a jelentésekből.
NE HAGYD KI
A Kongresszus alapvetően felkérte Sopkót, hogy vizsgálja ki az afgán kormány és hadsereg összeomlásának hátterét, azonban ennek kapcsán kiemelte, hogy már 2015 óta a Pentagon több dokumentumot nem engedett nyilvánosságra hozni Ghaniék kérésére.
A legtöbb ilyen információ a halálozási adatokra, az egyes katonai egységek erősségére vonatkozott, amelyek szükségesek lettek volna ahhoz, hogy meg lehessen határozni az afgán biztonsági erők harcerejét, hogy van-e valós erő vagy kártyavár az egész.