Betilthatják az ópiumtermesztést a tálibok, ami eddig az egyik fő bevételi forrásuk volt
Mindent megtesz annak érdekében az Afganisztánt maga alá gyűrő terrorszervezet, hogy nemzetközi elismerést kapjon, még az egyik fő bevételi forrásukat is hajlandóak lennének elvágni.
Iszlamista tálib fegyveresek járõröznek Kabulban 2021. augusztus 28-án.
MTI/AP/Hvadzsa Taufik Szediki
Helyi farmerek beszámolója szerint a Talibán vezetői közölték, hogy innentől kezdve nem termeszthetnek ópiumot – írja a Wall Street Journal. Feltehetően azért döntöttek így, hogy megkapják végre a nemzetközi elismerést, így megnyíljanak előttük a globális lehetőségek.
A döntés hatására a nyers ópium ára meredek emelkedésnek indult országszerte, egyre több tartományban számolnak be a helyiek teljes tilalomról. A déli Kandahar tartományban például napi szinten figyelmeztetnek a tálibok, holott a legnagyobb ópiumtermesztő régióról van szó, amely létfontosságú a helyi gazdaság számára.
Ezt már Zabihulláh Mudzsáhid, a Talibán szóvivője is előrevetítette egy augusztus 18-i sajtótájékoztató során, ugyanis kijelentette, hogy nem fogják engedélyezni Afganisztánban a kábítószer-kereskedelmet. Akkoriban azonban még nem volt tiszta, pontosan hogyan fogják a döntést betartatni.
Kandahar, Uruzgan és Helman tartományokból is megerősítették a helyi farmerek, hogy az ópium ára az egekbe szökött a döntést követően, mivel bizonytalan a jövőbeni termelés. Egyes beszámolók szerint az eddigi 70 dollár kilogrammonkénti árról 200 dollárra emelkedett az ópium ára, közel megháromszorozódott.
A tálibok ráadásul ezzel nem kis kockázatot vállalnak a saját szempontjukból, mivel az elmúlt 20 év gerillaharcait az ópiumtermelésből finanszírozták. Afganisztán ráadásul erre alkalmas helyszín is, a világ illegális ópiumkészletének 80 százalékát az ország termeli ki, amelyből aztán később heroint és egyéb szereket állítanak elő.
Mivel az ültetési szezon egy hónap múlva indul, ezért sokak felkészülése megy gyakorlatilag a kukába, amely egyben szintén nagy kockázatot rejt: az afgán farmerek megélhetése múlik ezen, így politikai értelemben nem éppen bölcs döntés őket elidegeníteni. Többek között az Egyesült Államoknak ezért nem sikerült felszámolni két évtizeden keresztül az afgán drogpiacot.
Így a tálibok is akár megjárhatják ezzel, e két ok miatt: saját maguktól vágják el a pénzügyi bevételt, plusz maguk ellen fordíthatják a közvéleményt. Noha a terrorszervezetnek nincs elsöprő támogatottsága, vidéken jobban kedvelték őket, mint a végtelenül korrupt Gháni-kormányt, ezért minden támogató számít nekik.
Afganisztán pedig a tálibok hatalomra kerülése óta gyakorlatilag elvesztette minden kapcsolatát a globális pénzügyi rendszerrel, ami így érzékenyebbé teszi a veszteséget. Nem is beszélve arról, hogy már számos nemzetközi szervezet kijelentette, hogy a tálibok által vezetett országnak nem terveznek bármilyen nemű segélyt biztosítani.
Egy kandahari farmer például telefonon árulta el a gazdasági napilapnak, hogy részt vett nemrégiben egy falugyűlésen, ahol a farmerek teljes elégedetlenségüket fejezték ki a döntés kapcsán. Azt viszont a nyilatkozó farmer is tudja: ha a Talibán betartatja a döntést, akkor nincs más választásuk, mint engedelmeskedni.
„Nem mehetünk szembe a Talibán döntésével, ők most már a kormány. Annyit azért mondtak, hogy lesz alternatív termény, például sáfrány, amint kitiltották az ópiumot”
Afganisztán ráadásul számos problémával néz szembe ezen felül, amely nehézzé teszi az átállást, kezdve a borzalmas állapotban lévő utaktól egészen a szó szerint szétrohadt infrastruktúráig, amely a tárolást és a szállítást is nehézzé teszi. Ráadásul a sáfrány bár valóban könnyen termeszthető, nem annyira könnyen eladható, így nem lesz annyi bevételük belőle, mint az ópiumból.
„Ha a Talibán megtiltja a máktermesztést, az emberek éhen fognak halni, különösen onnantól, hogy leáll a nemzetközi segély. Még mindig reméljük, hogy engedni fogják a termesztést, mert semmivel sem fognak tudni kompenzálni”
A tálibok korábbi uralma alatt eredetileg szintén betiltották az ópiumtermesztést, de később csak a fogyasztást büntették, a kereskedelmet és a termesztést nem. A termesztéssel szembeni fellépés főként akkor indult be, amikor nemzetközi elfogadást szerettek volna kiharcolni a rezsim számára.
A tilalom végül 90 százalékkal csökkentette a termelést, viszont hatalmas politikai árat fizettek érte a tálibok. 2001 tavaszára az afgán farmerek egyszerűen nem foglalkoztak a tilalommal és ez a fő oka annak is, hogy amikor az amerikai invázió volt, jóformán senki nem állt be a tálibok mellé.
Az Egyesült Államok 2001-et követően 9 milliárd dollárt töltött azzal, hogy felszámolja az afgán ópiumtermelést, de semmi sikert nem értek el és végül 2010-ben fel is adták ezt a próbálkozást, utóbbit részben azért, mert egyre több vidéki csatlakozott a tálibokhoz, csalódottságuk miatt.
A Talibán ezért a tűzzel játszik saját tekintetében, amikor úgy dönt, hogy felszámolja az ópiumtermesztést, mert bár fontos lenne a saját nemzetközi elismerése érdekében, hatalmas belső politikai árral járhat, amellyel akár minden legitimációt kifújhatnak a saját vitorláikból.
