Az Afganisztánnak nyújtott humanitárius segélyek leállítása „katasztrófát idézhet elő”
Az ENSZ szerint Afganisztánban 14 millió ember küzd azért, hogy élelem kerüljön az asztalra.
Attól tartanak, hogy az ország tálib hatalomátvétele, a koronavírus, a szárazság és a tél beállta csak tovább ront az amúgy is katasztrofális helyzeten. A Világélelmezési Program (WFP), az ENSZ egyik ügynöksége szerint a búza, liszt, rizs, hüvelyesek, só és cukor ára jelentősen megnövekedett az elmúlt hetekben.
Ha a finanszírozást befagyasztják, az borítékolható katasztrófához vezet az afgánok számára. A WFP afganisztáni igazgatója, Andrew Patterson kabuli irodájából nyilatkozva kifejtette, hogy az elmúlt hónapok harcai során 550 ezer afgán hagyta el otthonát.
Afganisztán már a tálibok hatalomátvétele előtt is szegény, nemzetközi segélyekre szoruló ország volt. Az Egészségügyi Világszervezet pedig már figyelmeztetett, hogy „egy hétre” elegendő orvosi ellátmánya van.
Az UNICEF afganisztáni szervezetének adatai szerint 10 millió afgán gyermek szorul azonnali segítségre, mióta a tálibok hatalomra kerültek, és 4,2 millió gyermek, köztük 2,2 millió lány nem járhat iskolába. Az AP szerint a WHO és az UNICEF „egy megbízható és stabil humanitárius légi híd azonnali létrehozására szólított fel a szállítmányok bejuttatásához”.