Ukrajnába menekült az afgán helyzet elől, most kénytelen újra menekülni

Ajmal Rahmani egy évvel ezelőtt menekült el Afganisztánból, az ott dúló fegyveres konfliktus miatt, s azt gondolta, Ukrajnában végre békére lelhet, és családjával együtt új életet kezdhet. Egészen múlt csütörtökig, amikor Putyin elrendelte, hogy az orosz hadsereg vonuljon be Ukrajnába.

Múlt héten azonban már nem volt más választásuk, nekik is csomagolniuk kellett, hogy elmeneküljenek Ukrajnából, ezúttal Lengyelországba. Nem sokkal azután, hogy sikerült átérniük Lengyelországba, Rahmani az AFP-nek elmondta, „egy háború elől menekülök, egy másik országba jövök, erre egy újabb háborúba csöppenek… eléggé balszerencsés”. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

A férfi hétéves lányával, Marwával, feleségével, Minával, és 11 éves fiával, Omárral együtt kénytelenek voltak gyalog megtenni a határhoz vezető út utolsó 30 kilométerét, miután az ukrán határnál jelentős torlódás alakult ki az országból menekülő tömegek miatt.

Érdekesség, hogy bár az Ukrajnából menekülők többsége ukrán állampolgár, a határon megannyi más nemzetiségű menekült várja a határátlépést, köztük afgánok, indiaiak, nepáliak, de akadnak menekültek a Kongói Demokratikus Köztársaságból is. A csütörtökön kezdődött háború óta már több százezer ember menekült át a szomszédos országokba, köztük Lengyelországba, Romániába, és Magyarországra.

Rahmani megosztotta, annak idején 18 évig dolgozott a NATO-nak Afganisztánban, a kabuli repülőtéren, s négy hónappal az amerikai kivonulás előtt úgy határozott, hogy itt az ideje elhagyni az országot, miután több fenyegetést is kapott, és már gyermekeit sem mert iskolába küldeni.

Azt is elárulta, hogy tökéletes élete volt Afganisztánban: saját ház, saját autó, jó fizetés. Azonban ahogy sorra érkeztek a fenyegetések, kénytelenek voltak a távozás mellett dönteni, ezért mindenüket eladták, és az eladásokból befolyó összegből próbáltak új életet kezdeni.

Miután elég nehézkes volt a vízumkérelem, úgy döntöttek, hogy Ukrajnába költöznek, mivel ez volt az egyetlen ország, mely befogadta őket. Négy nappal ezelőtt azonban újra fegyverropogásra ébredtek, ezért kénytelenek voltak elhagyni odesszai otthonukat, és 1100 kilométert utazva a közeli Lengyelországban keresnek menedéket.