A kutatás eredményei komoly kihívást jelentenek annak a széles körben elterjedt hitnek, miszerint az étkezések időzítésének megváltoztatása hatékonyabb fogyást eredményez, mint a klasszikus kalóriacsökkentés. A túlsúly és az elhízás világszerte egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelent.

A WHO adatai szerint 1975 óta megháromszorozódott az elhízott felnőttek száma, és 2022-re 2,5 milliárd felnőtt volt túlsúlyos, közülük 890 millió elhízott. Eközben a szakaszos böjt trendje robbanásszerűen terjedt, részben influenszerek és gyors fogyást ígérő tartalmak hatására. A Cochrane‑kutatás azonban józanító eredményeket hozott.

A vizsgálat eredménye

A kutatók 22 randomizált klinikai vizsgálat adatait elemezték, összesen 1995 résztvevővel Észak‑Amerikából, Európából, Kínából, Ausztráliából és Dél‑Amerikából. A vizsgálatok különböző böjtmódszereket teszteltek – például váltakozó napi böjtöt, időszakos böjtöt és időben korlátozott étkezést –, és a legtöbb kutatás egyéves időtartamot ölelt fel.

Az eredmény egyértelmű volt: a szakaszos böjt nem eredményezett klinikailag jelentős különbséget a fogyásban a hagyományos diétás tanácsokhoz vagy a semmilyen beavatkozáshoz képest. A kutatók azt is megjegyezték, hogy a mellékhatásokról szóló adatok hiányosak, így a kockázatok teljes körű felmérése sem lehetséges – írja a Science Daily.

Vannak különbségek

A vizsgálat vezető szerzője, Luis Garegnani: „A szakaszos böjt egyszerűen nem tűnik működőképesnek azoknál a túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél, akik fogyni próbálnak.” Garegnani arra is figyelmeztetett, hogy a közösségi médiában tapasztalható lelkesedés nincs összhangban a tudományos bizonyítékokkal.

„A szakaszos böjt egyesek számára ésszerű opció lehet, de a jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá azt a lelkesedést, amit a közösségi médiában látunk.” A kutató szerint az is problémát jelent, hogy kevés hosszú távú vizsgálat áll rendelkezésre. „Az elhízás krónikus állapot. A rövid távú vizsgálatok megnehezítik, hogy hosszú távú döntéseket hozzunk páciensek és orvosok számára.”

A tanulmány résztvevőinek többsége magas jövedelmű országokból származott, így további kutatásokra van szükség alacsonyabb jövedelmű régiókban is, ahol az elhízás gyorsan növekvő probléma. A szerzők hangsúlyozták, hogy az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók mindenkire, hiszen a fogyás sikeressége függhet a nemtől, életkortól, etnikai háttértől, egészségi állapottól vagy akár meglévő étkezési zavaroktól is.

„A jelenlegi bizonyítékok alapján nehéz általános ajánlást tenni. Az orvosoknak esetről esetre kell mérlegelniük, hogyan segítsenek egy túlsúlyos felnőttnek a fogyásban.”