Bizonyos szájüregi baktériumok ugyanis képesek a bélrendszerbe jutva olyan anyagokat termelni, amelyek elérik az agyat és hozzájárulhatnak az idegsejtek pusztulásához. A felfedezés a Nature Communications folyóiratban jelent meg, és több nemzetközi tudományos portál is beszámolt róla.

A ScienceDaily összefoglalója szerint a POSTECH és a Sungkyunkwan Egyetem kutatócsoportja kimutatta, hogy a fogszuvasodást okozó Streptococcus mutans nagyobb mennyiségben található meg a Parkinson‑kóros betegek bélmikrobiomjában, mint az egészséges emberekében. Ez a baktérium két fontos anyagot termel: urokanát‑reduktáz (UrdA) nevű enzimet, valamint imidazol‑propionátot (ImP), egy olyan metabolitot, amely a véráramon keresztül az agyba is eljuthat. A kutatók szerint az ImP hozzájárulhat a dopamintermelő idegsejtek pusztulásához, ami a Parkinson‑kór egyik alapvető jellemzője.

Egérkísérletek igazolták a káros folyamatot

A kutatócsoport egérmodelleken is vizsgálta a jelenséget. A tudósok vagy közvetlenül juttatták a S. mutans baktériumot az állatok bélrendszerébe, vagy genetikailag módosított E. coli baktériumot használtak, amely UrdA‑t termelt. Mindkét esetben: megnőtt az ImP szintje a vérben és az agyban, károsodtak a dopaminerg neuronok, fokozódott az agyi gyulladás, romlott a mozgáskoordináció, és megnőtt az alfa‑szinuklein nevű fehérje felhalmozódása, amely a Parkinson‑kór egyik kulcsfontosságú markere.

A Neuroscience News szerint a kutatók azt is kimutatták, hogy a káros folyamat az mTORC1 jelátviteli útvonal aktiválódásától függött, és amikor ezt gyógyszeresen blokkolták, az egerek állapota jelentősen javult.

A SciTechDaily idézi a kutatás vezetőjét, Ara Koh professzort, aki így fogalmazott: „Tanulmányunk mechanisztikus magyarázatot ad arra, hogyan befolyásolhatják a bélben megtelepedő szájüregi mikrobák az agyat és járulhatnak hozzá a Parkinson‑kór kialakulásához. Rámutat arra, hogy a bélmikrobiom célzott kezelése új terápiás irányt jelenthet a Parkinson‑kór kezelésében.”

Miért jelentős ez a felfedezés?

A Parkinson‑kór világszerte a 65 év felettiek 1-2%-át érinti, és bár korábban is felmerült, hogy a bélrendszer szerepet játszhat a betegségben, eddig nem volt világos, mely baktériumok és milyen mechanizmusok állhatnak a háttérben.