A nagy port kavart választások után megkezdték az ellenzéki vezetők letartóztatását
A guineai választások után kialakult erőszakos megmozdulások nyomán, a guineai rendőrség akciót indított az ellenzék vezetői és az aktivisták ellen
A guineai választások után kialakult erőszakos megmozdulások nyomán, a guineai rendőrség akciót indított az ellenzék vezetői és az aktivisták ellen – számolt be róla az Al Jazeera.
A tisztek a szerdai napon elfogták Guinea ellenzéki pártjának, az UFDG-nek alelnökét. Több mint 100 embert tartóztattak le, miután a választási eredmény a 82 éves Alpha Conde elnök javára 59,5 százalékon állt. Az ellenzéki párt vezetője, Cellou Diallo ezután győztesnek hirdette magát, választási csalásra hivatkozva.
Ez a lépés pedig összecsapásra sarkallta az állami szervekkel a párt támogatóit, minek eredményeképp a kormány által közzétett adatok szerint 21 ember vesztette életét – az UFDG párt egyébként 46 főre becsülte a halálos áldozatok számát.
Míg az afrikai országok többsége támogatólag lépett fel a választási eredmények kapcsán, addig Franciaország, az EU és az USA is kétségbe vonták azt. Egy nemrégiben végrehajtott rendőrségi akció során a guineai rendőrség 137 embert vette őrizetbe, az illegális tüntetéseken való részvétel és fegyverviselés vádjával.
A szerdai napon az UFDG párt alelnökét, Ibrahima Cherif Baht is őrizetbe vették – osztotta meg az AFP hírügynökséggel a politikus felesége. Egy másik ellenzéki politikus úgy fogalmazott, hogy már várja mikor jelennek meg a hatóságok nála is. Az ügyészség azt mondta, hogy a letartóztatások a közbiztonság fenyegetése okán történtek, Diallo azonban „választási államcsínynek” nevezte az akciót, véleménye szerint Conde ki akarja zsigerelni az ellenzéki pártot.
A politikai feszültség egyébként már nem új keletű az országban, 2019 októbere óta szüntelen a tiltakozás Guineában. Az elnök márciusban egy új alkotmányt hozott életre, azzal érvelve, hogy ezzel fogja majd modernizálni az országot. A módosítás így lehetővé tette számára, hogy megkerülje a két ciklusos kormányzási korlátot.
Conde 2010-ben került az elnöki székbe az országban, 2015-ben pedig újraválasztották. Az egykori francia gyarmat reményei azonban úgy tűnik, egyre csak halványulnak, Condét pedig azzal vádolják, hogy autokrata rendszert épít ki.