A legtöbb felnőttet beoltották Izraelben, az élet visszaállt a régi kerékvágásba
Izrael úgy bulizik, mint 2019-ben. Mivel a legtöbb felnőtt be van oltva a koronavírus ellen, és megszűnnek a korlátozások – ideértve a maszkok szabadtéren történő használatának megszüntetését is –, az izraeliek örömmel folytatják a rutinjukat, amelyet egy éve nélkülöznek, és bepillantást engednek a jövőbe, mely más országoknál is rövidesen bekövetkezhet.
Emberek beszélgetnek egy újra kinyitott jeruzsálemi étterem teraszán 2021. március 9-én. Izraelben már ötmillió ember megkapta a koronavírus elleni oltás első adagját, és majdnem négymillió a második adagot is, így az izraeli kormány március 7-én elkezdte a járványügyi korlátozások enyhítését.
MTI/EPA/Abir Szultan
Az éttermek zsúfolásig tömve, a koncertek, bárok és szállodák szabadon látogathatók, azok számára, akik fel tudják mutatni az oltási igazolványukat, az iskolák osztálytermei pedig visszatértek a normális kerékvágásba.
Az új fertőzések aránya zuhant – a napi csaknem 10 ezres csúcsról alig 140-re –, és a súlyos koronavírusos esetek száma számos kórházban egyetlen számjegyig terjed. A Tel-Aviv melletti Sheba Egészségügyi Központ sürgősségi koronavírusos osztálya újból parkolóházként folytatja pályafutását, a várókat pedig rögvest elárasztják olyan nem koronavírusos betegek, akik régóta halasztott kezeléseikre érkeznek.
Az egészségügyi tisztviselők azonban megjegyezték, hogy a járványnak még nincs vége. A fertőzések továbbra is tombolnak a világ országaiban, valamint a szomszédos Ciszjordánia és a Gázai övezet palesztin területein. A vírus különböző változatai pedig, amelyek közül néhány ellenállóbb lehet az oltásokkal szemben, szigorú felügyeletet igényel.
De még az óvatos epidemiológusok is azt mondják, hogy Izrael könnyebben lélegezhet fel, és az ország most megmutathatja, mire számíthatnak más nemzetek, ha folytathatják az oltást. A legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport – majdnem 50 éves és idősebb – majdnem 90 százalékát teljesen beoltották, a szakértők szerint most a kórházi intenzív egységeket óvják a túlterheléstől, ahogy ez a pandémiában korábban megtörtént.
„Ébernek kell lennünk” – mondta Hagai Levine, a Héber-Hadassah Egyetem epidemiológusa, az Izraeli Közegészségügyi Orvosok Szövetségének elnöke. „Mindig fennáll annak a lehetősége, hogy kitöréseket tapasztalhatunk az iskolákban (ahol a legtöbb diák túl fiatal ahhoz, hogy beoltassák őket), de most már nagyon valószínűtlen, hogy ezek népegészségügyi válsághoz vezetnének.”
Az izraeliek úgy tértek vissza normális életükhöz, mintha a több mint egy éve tartó koronavírus-járvány meg sem történt volna: csúcsforgalom az utakon, várólisták az éttermekben, és tömegek a bárokban. Tzuriel Arviv hétfőn a tel-avivi tengerparton jött össze pár barátjával, akikkel épp a pandémia alatt elfelejtett söröskorsó-emelési izommemóriáját próbálta felszínre hozni, és megemlítette, hogy egyelőre az is furcsa számára, hogy nincs rajta maszk, így tehát lesz mit megszokni a nagy kihagyás után.
A 19 éves katona elmondása szerint többször mintegy 150 dollár pénzbírságot róttak ki rá, amiért megsértette az Izrael három nemzeti lezárása során érvényben lévő utazási korlátozásokat. „Nem mozdulhattunk ki a lakásból, szóval én is késtem a befizetéssel, de mire odajutottam volna, hogy rendezem a bírságot, el is törölték, szóval minden jól alakult” – osztotta meg a szabadságot élvező ifjú katona.
Az 52 éves Shlomit Dagan nem bírta ki könnyek nélkül, így a Cameri Színház előcsarnokában meg is hatódott, amikor arra készült, hogy megnézze az első tel-avivi színdarabját a pandémia óta, egy matinét, amelynek címe: „Egy zseni egy ketrecben”. Örömében megölelte a többi színházlátogatót, élvezve a társadalmi távolságtartás eltörlését.
Izrael türelemből is leckét ad más országoknak, akik izgatottan várják, hogy esetszámaik csökkenjenek. Hiszen alig két hónappal ezelőtt, még akkor is, amikor az izraeliek belevágtak a vakcinázásba a világ egyik leggyorsabb ütemű oltási tervével, a betegség terjedése még nem volt hajlandó lassítani.
De hirtelen egy kulcsfontosságú intézkedés – a „reprodukciós szám” –, amely megmutatja, hogy egy fertőzött ember hány embert fog megfertőzni – elkezdett lefelé tendálni. Ez az „R-szám” rendkívül alacsony maradt akkor is, amikor a bevásárlóközpontok, éttermek és iskolák újból megnyíltak.
Izrael alig kevesebb mint 10 millió adagot használt fel a kétdózisú Pfizer oltóanyagból, ezzel beoltva 4,98 millió embert, vagyis a teljes népesség mintegy 55 százalékát, valamint további 400 ezer izraeli lakos kapta meg az első dózist. Ha a fertőzötteket, majd felépülteket is hozzáadják, az izraeli lakosok több mint 60 százaléka rendelkezik valamilyen szintű védő antitesttel, a vírusnak tehát kevés potenciálisan sebezhető áldozata maradt fertőzésre.
Edelstein nem állítja, hogy Izrael máris elérte volna egy hőn áhított nyájimmunitást, azonban néhány tudós szerint pontosan ez magyarázza a fertőzések drámai csökkenését nemcsak az oltottak, hanem a fiatalok milliói között is, akik még mindig nem jogosultak az oltásra.
„Olyan küszöböt értünk el, amely nagyon közel áll az állomány immunitásához” – mondta Yoram Weiss, a jeruzsálemi Hadassah Egyetem Orvosi Központjának igazgatója. Kórháza most megszünteti négy sürgősségi ápoló osztályát, amely művelet orvosainak és ápolóinak körülbelül ötödét felemésztette. Januárban az egységek több mint 150 koronavírusos beteget láttak el, ehhez képest ezen a héten már csak hatan voltak. Weiss azt mondta: „Most más betegek nagy számú megkeresését látjuk – mindenki jön, aki korábban félt bejönni.”
Ám a gazdaság újbóli megnyitása során Izrael még mindig nem nyújt nagyobb számú vakcinát annak az 5 millió palesztinnak, akik Ciszjordániában és Gázában élnek, akik az 1967-es háború óta Izrael fennhatósága alatt vannak. „Jelenleg nincsenek vakcináink. Alapvetően mindent adminisztráltunk, amink volt „– mondta Edelstein. „Meglátjuk, hogyan alakulnak a dolgok.” Megjegyezte, hogy Izrael biztosított vakcinákat a palesztin egészségügyi dolgozók számára, és hogy minisztériuma csaknem 130 ezer palesztint oltott be, akik Izraelben dolgoznak – írja a The Washington Post.
Hétfőn 72 000 adag AstraZeneca vakcina érkezett Ciszjordániába és Gázába a szegény országok ellátására szolgáló globális COVAX program részeként. A régióba érkezett ugyan máshonnan adományozott vakcinakészlet is, de mindez messze elmarad attól, amire a palesztin tisztviselőknek szüksége van ahhoz, hogy elérjék azt a célt, hogy lakosságuk 60-70 százalékát oltsák be az idei harmadik negyedévre. „Messze vagyunk ettől, nem a kormány hibájából, hanem az oltásokat előállító vállalatok késése miatt” – mondta Jasszer Buzaih, a palesztin egészségügyi minisztérium oltásokért felelős főigazgatója.
