A gazdag gazdagabb, a szegény még szegényebb lett a koronavírus-járvány miatt
Az egyik legújabb kutatásból kiderült, hogy a pandémia tovább mélyítheti a társadalmi problémákat, amelynek a lezárások következtében fennálló gazdasági recesszió a legfőbb oka.
Az egyik legújabb kutatásból kiderült, hogy a pandémia tovább mélyítheti a társadalmi problémákat, amelynek a lezárások következtében fennálló gazdasági recesszió a legfőbb oka.
A kanadai tanulmányból megtudhattuk, hogy nemcsak a tengerentúlon, hanem a világ szinte összes országában megfigyelhető az a tendencia, mely szerint tovább bővül a hézag a tehetősebb és a szegényebb sorsú állampolgárok között, a jövőben pedig a jövedelmi olló még tovább nyílhat.
A BDO Canada Ltd. közvélemény-kutatásából kiderült, hogy ötből két kanadai pénzügyi helyzete jelentősen romlott a pandémia első hulláma után, egyúttal hozzátették, az adósságuk is olyan mértékben nőtt, amit nehezen tudnak még idén visszafizetni.
Amíg egyesek szerencsésnek érezhetik magukat, hogy munkába járás helyett otthonról dolgozhatnak, addig mások a lezárásoknak köszönhetően elvesztették állandó bevételforrásukat, így munkanélkülivé váltak, ezáltal nehezebb pénzügyi helyzetben találták magukat.
A háztartások többsége pár száz dollárra van attól, hogy teljesen becsődöljön, legtöbben csekkről csekkre élnek, és fizetik ki a tartozásaikat. Akiknek még ennél is nehezebb sors jutott, kénytelenek eladni a házukat a fejük fölül, legrosszabb esetben akár hajléktalanokká is válhatnak.
Doug Jones, a BDO Debt Solutions elnöke elmondta, a kanadaiak egyre jobban szenvednek amiatt, hogy képtelenek fenntartani a saját háztartásukat, ezért őrült spórolásba kezdtek, amivel egészségüket is kockáztathatják:
„A járvány hosszú távú stresszhelyzetet teremthet a családoknál és a teljes gazdaságban. Arra kellene összpontosítanunk, hogy a háztartások költségvetését stabilizáljuk, és minden áron csökkentsük az adósságaikat.”
A felmérésből kiderült az is, hogy az emberek kétharmada nem tudja betartani a befizetési határidőket, ezért félretenni se nagyon tudnak miből, leggyakrabban pedig olyan nélkülözhetetlen termékeken spórolnak, mint az élelmiszerek vagy a ruhák.
Miközben a lakosság nagyobb hányada napról napra küzd a túlélésért és óriási teher nehezedik a vállukra, az egyetemi végzettségű, stabil munkahellyel rendelkező társaik átlagosan évi 100 ezer dollárt tesznek zsebre.
