A Föld legújabb koronavírus-gócpontja lehet az eddigi legsúlyosabb

Hónapokkal azután, hogy a járvány eredeti fészkében, a kínai Hupej tartományban felütötte fejét a SARS-CoV-2 vírus, valamennyi kontinens érintetté vált a globális méreteket öltő pandémia terjedésében és annak következményeiben.

Latin Amerika eddig távolról figyelhette a világ többi részét, ahogyan a koronavírus-járványtól szenvednek, viszont napjainkra már nem csak puszta nézői a krízis eluralkodásának. A régió 33 országában eddig 920 000 fertőzöttet és közel 50 000 halálos áldozatot regisztráltak, amely számok folyamatosan emelkednek. Latin-Amerika a járvány új epicentruma. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Számos szakértő szerint a régió sajátos gazdasági, társadalmi és közegészségügyi helyzete okán szinte egyáltalán nem meglepő a járványkitörések súlyossága, ami az államfők által adott sok esetben végzetesen rossz válasszal kiegészülve egy rendkívül lesújtó kombinációnak bizonyultak.

A régió első esetét február 21-én regisztrálták Brazíliában, egy Olaszországból hazatérő férfi volt az első fertőzött, majd nem sokkal később a kontinens első halálesetét is regisztrálták, március 7-én Argentínában. Még március 19-én, egy brazil egészségügyi szakértő a New York Times hasábjain figyelmeztette a publikumot, hogy Latin-Amerika egyáltalán nincs felkészülve a vírusra, és idővel súlyosabbá válhat a régió járványhelyzete, mint ami akkoriban Európában uralkodott.

A szakértő szavai tragikus módon igaznak bizonyultak, május közepére már Latin-Amerikából jelentették a legmagasabb napi új esetszámokat. Csak Brazília fertőzötteinek a száma már lekörözte Olaszország és Oroszország megbetegedéseit, és a második legfertőzöttebb országgá vált. Ezen felül elképzelhető, hogy jelentősen aluldatálják az esetszámokat, és valójában jóval súlyosabb a helyzet.

A tesztfelszerelések hiánya, és számos ország vezetőjének bagatellizáló hozzáállása nagymértékben hozzájárult a terjedéshez, valamint az egyik szakértő szerint a hivatalos számokkal a biztonság hamis látszatát kívánják kelteni az érintett országokban, ezért a regisztrált esetszámok még csak a probléma valós mértékének a közelébe sem érnek.

Valamennyi ország vezetőjének előre kellett volna látni a járvány érkezését, hiszen már januárban figyelmeztetett rá a nemzetközi sajtó. Számos latin-amerikai ország kormánya időben megkezdte a felkészülést, példának okáért Peru, Chile és Ecuador már március közepén elrendelte az országos vesztegzárat.

Ennek ellenére két hónappal később Peru a második legfertőzöttebb latin-amerikai országgá vált, Chile a harmadik legtöbb esetet regisztrálta, míg Ecuador második legnagyobb városa, Guayaquil a járvány történetének egyik legsúlyosabb pusztítását élte át, az egyik legszörnyűbb helyi járványkitörésnek lehettek sajnálatos részesei.

A perui járványhelyzettel foglalkozó cikkünkben feljegyzett problémák adnak magyarázatot a többi, időben cselekvő latin-amerikai ország koronavírus-gondjaira is: súlyos társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek, a lakhelyelhagyás kényszere az alapvető életfeltételek biztosításához és a közegészségügyi infrastruktúra rendkívüli alulfejlettsége.

Ezzel szemben áll az a „tábor”, akik nem cselekedtek időben, vagy megfelelően a járvány megérkezése előtt, közülük két ország és vezetőjük kiemelendő: Brazília és elnöke, Jair Bolsonaro, illetve Mexikó és elnöke, Andrés Manuel Lópet Obrador. Gyakran lehetett tőlük hallani a gazdaság priorizálását, amire hivatkozva minél inkább halogatták a gazdaságaik ideiglenes leállítását.

Ez a kommunikáció, valamint az ezt gyakorlatba átültető hozzáállás pedig a világ egyik legsúlyosabb járványkitöréseihez vezetett, Brazília már közeledik a félmillió fertőzötthöz, míg Mexikó 85 000 megbetegedésnél jár, viszont nagyon alacsony mértékben végeznek tesztet a lakosságon.

Brazília esetében annyit lehet kiemelni, hogy számos tartományi kormányzó, valamint helyi polgármester időben lépett, ha már az elnök nem, és befagyasztották a lokális gazdasági és társadalmi életet. Bolsonaro gyakran kritizálta a helyi politikusokat, de ha ők nem cselekednek, a brazil koronavírus-helyzet sokkal súlyosabb lenne.

Hogyan tovább? Várhatóan precedens nélküli következményekkel nézhet szembe a régió, kettős okból: egyrészt várhatóan az eddigieknél többször súlyosabb lesz a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma, ami önmagában már tragédiával egyenlő. Ez főleg a fejletlen egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájából fakadhat, rövidesen valamennyi ország ellátórendszere túlterheltté válhat.

A másik, távoli jövőbe is néző következmény pedig a gazdasági válság, ami a financiális értelemben egyébként is ingatag régióra nézve hosszan tartó szenvedést hozhat. Latin-Amerika rendkívül függő a globális árukereskedelemtől, ami a járvány következtében megfagyott, így komoly hiány alakulhat ki bizonyos árucikkekből.

Az eddigiekben is meglévő társadalmi egyenlőtlenségek tovább mélyülhetnek, és egyes országok akár csőd szélére is juthatnak. Erre már láthattunk példát több alkalommal is Argentínában, és újabban Venezuela is annak határán mozog. Az életkörülmények romolhatnak, és a régió segélykiáltása egyre hangosabb – kérdés, hogy meg lehet-e még menteni a helyzetet, vagy már túl késő.