A civil kormány kérése: gyakorolja mindenki az önvédelemhez való jogát a mianmari hadsereg ellen
Immáron hat hét telt el azóta, hogy a mianmari hadsereg önkényes átvette a hatalmat, a tüntetések pedig azóta sem hagytak alább, hiába a hadsereg elképesztően brutális és emberi jogokat tipró fellépése.
Rangun, 2021. március 10.
A puccs ellen tüntetők barikádja a legnagyobb mianmari városban, Rangunban 2021. március 9-én. A hadsereg február 1-jén vette át a hatalmat Mianmarban, és azóta folytatódnak a tiltakozások a biztonsági erők egyre brutálisabb fellépésének ellenére is.
MTI/AP
A helyi média értesüléseire támaszkodva a Reuters arról számolt be, hogy a hadsereg ismételten tüzet nyitott a tüntetőkre Mianmar kereskedelmi központjában, Yangonban. A katonáknak ezúttal három demonstráló életét sikerült kioltania, és többen megsérültek.
Helyi videófelvételekből kiderült, hogy a mianmari tüntetők már házilag készített pajzsokkal és sisakokkal mennek neki a biztonsági erőknek az agresszióra válaszul. A várost ráadásul fekete füst lepte el, miután egy csapatnyi, vasrudakkal, baltával és benzinnel felfegyverkezett motoros felgyújtott két kínai tulajdonban lévő ruhagyárat és a kínai CGTN televíziós csatorna székházát.
A február 1-jén véghezvitt puccs óta már 2100 embert tartóztattak le a mianmari hatóságok a tüntetésekkel összefüggően, köztük újságírókat, tanárokat, politikusokat, szerzeteseket és diákokat. A hadsereg éles lövedékeket kezdett el bevetni a tüntetők ellen, amely már több mint 80 ember halálához vezetett.
A hadsereg kormányával párhuzamosan működő civil kormány vezetője, Mahn Win Khaing Than úgy fogalmazott, hogy ez a legsötétebb pillanat a nemzet történelmében, és arra kért mindenkit, gyakorolja mindenki a jogos védelmet a hadsereg támadásaival szemben.
A yangoni vérengzésen felül még két ember vesztette életét a rendvédelmi erők brutalitása miatt a szombati nap folyamán, míg a puccs óta eltelt időszak egyik legvéresebb napja volt a szombat, ugyanis 13 vesztette életét egyetlen nap alatt.
Myat Thu, Mandalay városának egyik aktivistája úgy írta le a helyzetet, hogy a mianmari katonaság úgy viselkedik, mintha egy háborús zónába lenne, holott az emberek fegyvertelenek. A katonai junta az állami televízióban „bűnözőknek” nevezte a tüntetőket, ám ezen felül nem adott közre további információkat.
