Luc Besson 1997-es filmje, Az ötödik elem a sci-fi műfaj egyik legkülönlegesebb darabja, ami a látványos világépítést, az akciót és az abszurd humort ötvözve vált kultikus alkotássá. A történet a 23. századi New Yorkban játszódik, ahol Korben Dallas (Bruce Willis), egy repülő taxivezető, véletlenül találkozik Leeloo-val (Milla Jovovich), a „tökéletes lénnyel”, akinek kulcsszerepe van a Földet fenyegető ősi gonosz megállításában. A film nemcsak vizuálisan volt formabontó, hanem a karakterei és stílusa révén is maradandó nyomot hagyott.

A produkció nem volt mentes a nehézségektől. Luc Besson már tinédzserként megálmodta a történetet, de csak a 90-es évek közepén tudta megvalósítani, miután nemzetközi sikert aratott a Leon, a profi című filmmel. A forgatás során a stábnak olyan komplex díszletekkel és jelmezekkel kellett dolgoznia – Jean-Paul Gaultier tervezésében –, amik a sci-fi és a divat határán mozogtak. A Pinewood Studiosban és Londonban zajló munkálatok során a vizuális effektek és a futurisztikus világ megalkotása komoly technikai kihívást jelentett.

Bruce Willis, aki akkor már világsztár volt a Die Hard sorozat révén, 14 millió dolláros gázsit kapott a szerepért – ez akkoriban kiemelkedő összegnek számított. A Collider megjegyezte, Besson eredetileg egy kevésbé ismert színészt szeretett volna, de a stúdió nyomására választotta Willist, aki végül saját stílusával és karizmájával tette emlékezetessé Korben Dallas karakterét. Milla Jovovich, aki Leeloo szerepében tűnt fel, szintén kulcsszerepet játszott a film sikerében, különösen a mesterséges nyelven előadott jeleneteivel.

90 millió dollárból készült

A film költségvetése 90 millió dollár volt, és világszerte több mint 263 millió dolláros bevételt termelt, ebből az amerikai piacon 63,8 milliót. Bár a kritikai fogadtatás vegyes volt – a Rotten Tomatoes-on 71%-os, a Metacritic szerint 52/100-as értékelést kapott –, a közönség hamar felfedezte magának. A film az évek során kultikus státuszba emelkedett, különösen Chris Tucker Ruby Rhod karaktere révén, aki extravagáns rádiós figurájával mémmé vált.

A látványvilágot Thierry Arbogast operatőr és Eric Serra zeneszerző munkája tette teljessé. A film elnyerte a BAFTA-díjat a legjobb vizuális effektusokért, valamint három César-díjat is kapott Franciaországban. A földönkívüli díva, Plavalaguna operajelenete, valamint a futurisztikus városképek és űrbéli csaták máig a sci-fi vizuális mércéjének számítanak.

A folytatás lehetősége sokáig szóba került, Besson maga is tervezett egy második részt, de végül elvetette az ötletet. Ennek oka részben az volt, hogy a rendező úgy érezte, a történet lezárt, másrészt a jogi és gyártási körülmények sem kedveztek egy újabb epizódnak. A Collider szerint „Besson inkább új projektekre koncentrált, mintsem visszatérjen egy olyan világhoz, amelyet már teljesnek érzett”.

Az Az ötödik elem 2025-ben is releváns, hiszen a film nemcsak szórakoztat, hanem vizuálisan és tematikusan is inspirál. A technológia, az emberi kapcsolatok és a megváltás kérdései időtállóak – ahogy az a világ is, amelyet Luc Besson megalkotott.