Az ENSZ szerint a vakcina-nacionalizmus tönkreteheti az oltási kampány sikerességét

A legfőbb kérdést az jelenti, miként történhetne meg a vakcinák lehető legigazságosabb elosztása a világon. Miközben a fejlett országok előre lefoglaltak maguknak több milliárd dózis oltóanyagot, a szegényebb sorsú államok a déli féltekén még a WHO Covax programja ellenére sem tudták beszerezni a készítményeket.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többek között megvitathatja azt is, érdemes lesz-e a jövőben békefenntartó egységeket küldeni bizonyos térségekbe, ahol szakértők azt valószínűsítik, hogy a gazdagabb politikusok és rokonaik korrupció révén hamarabb hozzájuthatnak a védőoltásokhoz, mint mások. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

A tanácsnak legutoljára 2020 júliusában kellett közrelépnie, amikor is az Egyesült Államok és Kína között zajló konfliktust simították el – ekkor Donald Trump egykori elnök azzal vádolta meg a távol-keleti országot, hogy szándékosan fertőzték meg a világot koronavírussal.

A brit iniciatíva most főként a vakcina-nacionalizmusként is elhíresült problémát szeretné megoldani, így a Covax programban biztosított 1,3 milliárd adag vakcinán kívül több százmillió dózist foglalhatnak le azoknak az országoknak, ahol a lakosság elől még a WHO adományát is elrabolhatják illetéktelen személyek.

Az úgynevezett vakcina-apartheidet is el szeretnék kerülni, melynek értelmében a gazdagabb északi államok sokkal több forrásra tehetnek szert, mint a szegényebb déliek – írta a France24 hírportál.

Oroszország, Kína és néhány közel-keleti állam nemrég például oltás-diplomáciai szervezeteket hozott létre annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű vakcinákkal láthassák el az igénylőket.