Olyan súlyos az oxigénhiány Latin-Amerikában, hogy többen várakozás közben fulladnak meg
Még a súlyos elsőnél is sokkal halálosabb második hullám csapott le Latin-Amerikára, mely precedens nélküli oxigénválságot idézett elő a régióban, hosszú sorokban állnak az emberek oxigénért, hogy a fulladozó családtagjuknak szerezni tudjanak.
Palmeiras do Javari, 2020. június 22.
A koronavírus-járvány miatt védõmaszkot viselõ brazil katonák mennek át az Amazonas területén, a perui határnál fekvõ, Mayoruna õslakosok által lakott Cruzeirinho nevû faluban, Brazíliában 2020. június 20-án. A település lakosainak nagy része visszavonult az esõerdõbe, hogy távoltartsák magukat a járványtól.
MTI/EPA/EFE/Joedson Alves
A koronavírus-járvány az egész latin-amerikai régiót rendkívül súlyosan érintette, már őt országban – Brazília, Kolumbia, Argentína, Mexikó, Peru – haladja meg az egymilliót a regisztrált fertőzöttek száma. Különösen súlyos a helyzet Brazíliában és Mexikóban, ahol a politikai döntéshozók hibáival kiegészülve rendkívül könyörtelen járványkitörések következtek be.
Már az első hullám során is súlyos volt a helyzet, a második hullám azonban még annál is halálosabb lett, amely egy tragikus következményhez vezetett: oxigénhiány alakult ki. A hiányhoz viszont hatalmas kereslet párosul, melynek hatására az egekbe szöktek az árak, így a családoknak az utolsó filléreket is össze kellett szedniük, hogy a családtagjuk ne fulladjon meg.
A helyzet a leginkább Brazíliában, azon belül is Amazonas államban válságos, csak január 14-én száz ember vesztette életét fulladás következtében a kórházakban – írja a France24. Az egyik áldozata özvegye például arról számolt be, hogy a férjét ápoló kórházban teljesen kifogytak az oxigéntartalékokból:
„Amikor megtudtuk, hogy a kórházban nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű oxigén, azonnal szóltunk az egyháznak, a lelkész azonban nem cselekedett időben” – idézte fel az 58 éves Ana Marques.
A WHO becslései szerint minden ötödik koronavírus-fertőzöttnek oxigénterápiára van szüksége, hogy enyhítse a fertőzés okozta légúti problémákat. Ha Latin-Amerikából indulunk ki, ahol csak a regisztrált fertőzöttek száma jelenleg 19 milliónál jár, akkor ez négymillió embert jelent, akinek plusz oxigénre van szüksége a túléléshez.
Az egyik NGO, mely adatbázist vezet arról, hol alakult ki jelentősebb oxigénhiány, szerint a szegény és közepesen szegény országokban – mely kategóriákba a latin-amerikai országok nagy része tartozik – a kórházak legalább fele oxigénellátással kapcsolatos problémákkal küzd, egyes kórházakban pedig teljes a készlet hiány.
Az NGO által vezetett adatbázis szerint Brazíliában a legválságosabb a helyzet, ott 327 000 hengernyi azonnali oxigénre lenne szükség. Nem egyszerű a helyzet viszont a többi országban, Mexikónak 89 7000, Kolumbiának 76 700, Argentínának 56 200, Perunak pedig 36 700 henger oxigénre van szüksége, hogy a keresletet valahogy kielégítse.
Az oxigénhiány oka elsősorban a nem megfelelő hozzáférés, mely több formában is megnyilvánulhat, mint a pénzhiány, az oxigén előállításához szükséges áramellátás hiánya, valamint a megfelelő úthálózat hiány, melytől jelentősen problémássá válik a hengerek szállítása.
Amazonas államban és annak fővárosában, Manausban mind közül a legkönyörtelenebb a szituáció, melyet teljesen a padlóra küldött a járvány második hulláma. Az egészségügy alulfejlettsége miatt meglehetősen gyorsan kifogytak a kórházi férőhelyekből, az oxigénből és még a temetkezési helyekből is.
Január közepére a helyzet odáig fajult, hogy Amazonas államnak 76 000 köbméter azonnali oxigénellátásra lett volna szüksége, azonban mindössze 28 200 köbméter oxigénnel rendelkeznek az egész államban. Sokan ezért a feketepiacra fordulnak, ahol jelentősen túlárazva, de hozzá tudnak férni az oxigénhez, hogy a családtagjuk, barátjuk ne veszítse életét – már ha meg tudják fizetni.
