Orbán Viktor csütörtöki nagy bejelentései: újranyitás, gazdasági tervek, új hitelkonstrukció
Magyarország miniszterelnöke egy nagyon részletes beszédet tartott, főként a gazdasági kérdésekben, érintvén azt, hogy várhatóan mikor nyithat újra az ország, mikortól élhetünk ismét normálisabb életet a vírus idején.
A gazdaságvédelmi akciótervet lezárták, most egy három ütemből álló gazdasági újraindításon dolgoznak, miután a vakcinák megérkeztek Magyarországra. Mint azt Orbán is elmondta, egy teljesen új korszakot nyitott meg a vírus, ami a védekezés korszakává vált.
A miniszterelnök szerint erős gazdasági helyzetben kapta Magyarország a gyomrost a vírustól, de az állva tudott maradni, annak ellenére, hogy fent állt annak a veszélye, hogy a fejünket a lábainkhoz kötjük, és mozdulni sem tudunk majd – értékelt Orbán.
Ez azonban Orbán szerint nem következett be, és a megvalósított terveknek köszönhetően a gazdaság tekintélyes része működőképes maradt, leszámítva a turizmust, a szálláshelyeket, illetve a vendéglátást.
A hitelmoratórium bevezetésével 50 000 kis- és középvállalkozás kapott segítséget. Ezzel összesen háromezer milliárd forint maradt a családoknál és a vállalkozásoknál, amit később azonban vissza kell fizetniük.
Hajmeresztő, megdöbbentő, kegyetlen körülmények egy Fejér megyei vágóhídon
Orbán kiemelte a bértámogatást, a szociális hozzájárulási adó elengedését, miközben felére csökkentették az iparűzési adót. Rengeteg beruházási támogatást tettek elérhetővé, amivel a vállalkozások munkahelyet védhettek meg és hozhattak létre.
Olcsó hitelek is érkeztek, amiket a vállalkozások nagy része fel is vett. Mindeközben a gazdaságba áramlott források több mint fele elsősorban a magyarokat segítette a kis- és mikrovállalkozásokkal. „Ha munka van, akkor minden van.” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy amikor van munka, akkor munkahely is van.
2020 decemberében ugyanannyi ember dolgozott, mint egy évvel korábban a vírust megelőzően, ami Orbán szerint jól mutatja, hogy a védekezés elérte a célját. A fő cél a munkahelyek megtartása volt, ami sikeresnek bizonyult. Több mint 4,5 millió dolgozó ember van jelenleg Magyarországon.
Orbán kiemelte azt is, hogy az ország meg tudta tartani a kiemelkedő teljesítményét, és az EU-n belül a munkanélküliségi rátát tekintve a harmadik legjobb helyen állunk. A németek és a csehek előzik meg Magyarországot. A miniszterelnök szeretné, ha a cseheket behoznák, amire lát esélyt.
Fontosnak látta kihangsúlyozni azt is, hogy az ország el tudta kerülni a segély alapon működő gazdaságot, mert máskülönben az emberek hajlamosak lehettek volna inkább erre összpontosítani, mint a munkára. Orbán úgy látja, ha segélyeket kezdenek el osztogatni, akkor pillanatokat alatt lecsökken a munkavállalók száma, és fontos tudni, hogy jobb a munkából megélni, mint egy segélyből. Nem akartak egy segélyrendszeren alapuló gazdasági modellt. A számok azt bizonyítják, hogy ez nem is valósult meg.
Az elemzések során megállapították, hogy a munkahelyek, az óvodák és az általános iskolák bezárása a ‘kibírhatatlan’ kategóriába tartoztak volna. Emiatt döntöttek úgy, hogy ezeket nem zárják be, és a korábbi rendszer szerint működnek tovább.
A jegybank szintén szerepet vállalt a védekezésben. Összehangolt munkát végeztek a kormánnyal, miközben a lakossági megtakarítások tovább emelkedtek, míg a hitelállomány bővült, és a beruházási rátában sikerült az élvonalban maradni.
Kitartottak a korlátozások mellett, és a számok azt mutatják mindez működik. A kérdés az, hogy mikor nyithatunk újra. Orbán elmondta, a gazdasági védelmi akcióterv januárban lezárult, így léphetnek egyet előre a vakcinák miatt, ami megnyitja az új gazdaság időszakát.
Február közepén tervezik megtartani az új konzultációt, online formában. A nyitás kérdéseiről lesz szó, ami történhet lépésenként, fokozatosan, vagy teljes erővel. Erről még nem döntöttek. Áprilisban számítanak arra, hogy egy szabadabb élet várhat a magyar emberekre.
A tervek között szerepel, hogy éves szinten az építőipar 40 000 lakás előállítására legyen képes. Az új hitelkonstrukció pedig lehetővé teszi azt, hogy 10 évre 10 millió forintot vehessenek fel az érintettek, és mindezt nulla százalékos kamattal, három évre szóló moratóriummal. Ez lehetővé teszi számukra az „életben maradást.” „10 évre, 10 millió forint erejéig, nulla százalékos hitelt nyújtunk azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, akik a gazdasági újraindítás lehetőségeivel kezdőösszeg nélkül nem tudnának élni.”
Áprilisban indul a felsőoktatási rendszer fejlesztése, ami 1 500 milliárd forintot jelent. Orbán azonban reméli, hogy ez az összeg 2 000 milliárd lesz, melynek segítségével az egyetemeket át tudják alakítani, és az új vezetők megkezdhetik a munkájukat. A miniszterelnök egy sokkal hatékonyabb felhasználást remél, mint korábban.
A harmadik ütemben a zöld energia, a körforgásos gazdaság, és a magyar gazdasági digitalizálása áll majd középpontban. Ezen belül bejelentik a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési programot, és ismertetik a pályázatokat.
Orbán a tavalyi év exportjairól is említést tett, ami elérte a 100 milliárd eurót. Ezzel a 34. legnagyobb exportőre Magyarország a Földön, mindezt nyersanyag nélkül. Fantasztikus teljesítményről beszélt ezen a területen.
Több szektorban is erősödött Magyarország, és a cél az, hogy az információ, a kommunikáció és a vasút területén is változásokat érjenek el a következő tíz évben. Egyelőre a bolti kiskereskedelem az, ahol még nem sikerült áttörést elérni, ellenben például a médiával.
Orbán szerint a magyar gazdaság sikere három dolgon múlik:
a munkások minőségén
a vállalkozók minőségén
a gazdaságpolitikai szakemberek minőségén
Orbán a munkások minősége alatt azt érti, hogy pontosnak, tanulékonynak, illetve öntudattal rendelkezőnek kell lenniük. Úgy látja, hogy amilyen öntudattal rendelkeznek a dolgozó emberek, olyan a testtartása az országnak. Ha ez egyenes, akkor az ország tartása is egyeneses. Ha az hajlott, akkor az ország is ilyen lesz. A miniszterelnök azonban azt látja, hogy a kormány nem ilyen, mert az emberek egyenes testtartásúak, és jó minőséget képviselnek.
Kiemelte, hogy a magyar munkások a világ legnagyobb gyáraikat viszik, és nem kócerájokban dolgoznak, illetve külföldön is megállják a helyüket. A vállalkozók minősége kapcsán arról beszélt, hogy kezdeményezőnek, ütésállónak, valamint magyaroknak kell lenniük. Ha elbuknak, akkor fel kel állniuk a padlóról, és újrakezdeniük a munkát. Ha pedig valaki magyar, annak áldoznia kell a hazájára, a kultúrájára, a sportra, vagy az egyházra.
A jó gazdaságpolitikai szakembereket bátornak, kiszámíthatónak és csapatjátékosnak jellemezte, ezeknek az ismérveknek kell megfelelniük.
