Elmélyítette a globális élelmiszer-válságot az úgynevezett „konténer-válság”
A koronavírus-járvány következtében egyébként is súlyos zavar keletkezett a globális élelmiszer-ellátási láncban, azonban az úgynevezett konténer-válság ezt a helyzetet csak mélyítette, melynek első számú oka Kínában keresendő.
Akkorára nőtt a globális verseny a szállításra hivatott acélkonténerekért, hogy Thaiföld már nem tud rizst exportálni, Kanadában hatalmas mennyiségű borsó halmozódik fel és India sem tudja hova vinni a hegyekben álló cukrát – kezdi a Financial Post. Ennek az első számú oka: hatalmas profit van abban, ha üresen szállítják vissza a konténereket Kínába.
Olyannyira kifizetődővé vált a konténerek üres küldözgetése, hogy még az amerikai szójabab-termelőknek is súlyos harcokat kell megvívniuk, hogy az éhes ázsiai felvásárlókat egyáltalán megfelelő élelmiszerrel el tudják látni. Steve Kraning, a többek között banánt, rizst és tésztaféléket Ázsiából Egyesült Államokba szállító IM-EX Global logisztikai cég vezetője érzékeltette a helyzet súlyát:
„Az embereknek nem kapják meg az árucikkeket ott, ahol szükségük lenne rá. Az egyik ügyfelem például hetente 8-10 konténernyi rizst szállított eddig Thaiföldről Los Angelesbe, most már viszont a szállítások száma heti 2-3 konténerre szűkült le”
Ennek az elsődleges oka Kínában keresendő, amely globális viszonylatban mindenkinél gyorsabban állt helyre a koronavírus okozta gazdasági sokkból. Peking jelentős felpörgette az exportgazdaságot, és hatalmas prémiumokat fizetnek a konténerekért, mely ahhoz vezetett, hogy sokkal profitálóbb, ha üresen küldik vissza a konténereket Kínába, mintha újratöltenék őket.
A megnövekedett fuvardíjak pedig már az élelmiszerárakra is kezdenek kihatással lenni, legalábbis vannak erre utaló jelek. A fehércukor ára például a múlt hónapban hároméves csúcsra érte, és az Amerikából érkező étkezési szójabab-szállítmányok késlekedése azt jelzi előre, hogy a tofu és a szójatej ára jelentős megnövekedhet az ázsiai piacokon.
Habár nem nevezhető szokatlannak, hogy a konténereket üresen küldik vissza a teherszállítást követően, a szállítmányozók mégis törekednek arra, hogy töltsék fel őket, így tudjanak profitálni a kétirányú szállítási rátákból. Fontos azonban megjegyezni, a Freightos adatai alapján, hogy:
„A Kínából Egyesült Államokba való áruszállítás tízszer drágább, mint az Egyesült Államokból Kínába történő szállítás, így jobban megéri nekik, ha üresen küldik vissza a konténereket, nem megtöltve”
Nagymértékben hozzájárul ehhez, hogy jelentősen sikerült csökkenteni az áruszállítás időtartamát, az átlagos három napról egyes termékek esetében hét órára is akár. Ez is hozzájárult, hogy a világ egyik legnagyobb kereskedelmi kikötőjében, Los Angelesben a konténerek háromnegyedét már üresen küldik vissza, szemben a korábbi mintegy 50 százalékos rátával.
Mint Jordan Atkins, a kanadai WTC Group igazgatóhelyettese is elmondta, ez nem minden esetben lehetséges, Vancouverben például nem tudnak alkalmazkodni ehhez a tempóhoz, így a hüvelyeseket például néha szállítani sem tudják. Ez pedig azért problémás, mert Kanada a világ második legnagyobb termelője a hüvelyesek terén, világélmezőnyben vannak a borsó és a lencse termelésében.
Ez Indiában, a világ második legnagyobb cukortermelő országában is mutatja hatásait az exportadatokban: januárban összesen 70 000 metrikus tonna cukrot tudtak exportálni, ami a tavalyi számoknak mindössze az egyötöde. Vietnamban pedig 20 százalékkal csökkent a robusta kávébabok exportja, melyből az instant kávékat és az espressókat is készítik.
A fentebb idézett Steve Kranig elmondása szerint december óta uralkodott el a káosz ezen a téren, és arra figyelmeztetett, hogy ennek nagyon rossz kimenetele is lehet:
„Nem csak, hogy élelmiszerhiány fordulhat elő, hanem mindenből is hiány fordulhat elő. Nem lennék meglepve, ha megduplázódnának a kereskedelmi szállítási fuvardíjak a 2021-2022-es kereskedelmi szezonra”
Amennyiben ez a jóslat bejön, akkor a megnövekedett fuvardíjakat várhatóan az észak-amerikai és európai vásárlókon fogják részben behajtani, áremelkedés formájában. Ehhez viszont meg kell várni, míg a lakosság megfelelő hányadát beoltják a vírus ellen, hogy szépen lassan visszatérjenek a kávézókba és az éttermekbe.
Az egész konténer-válság pedig a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatot sújtja a leginkább, ugyanis az amerikai kereskedők a lehető legnagyobb arányban próbálják a szójababot és a gabonaféléket Ázsiába vinni, míg Kínának szüksége van a takarmányra, mivel gyorsabban kezd helyreállni a sertéstenyésztő szektor a tavalyi sertés-betegségekből, mint gondolták.
A helyzet pedig már annyira súlyossá kezd válni, hogy a felvásárlók megkezdték egyes szerződések felbontását, különböző tömeges szállítási módszerek után kutatnak – mely egyébként a takarmányok esetében bevett módszer – és vásárlásokat késleltetnek annak érdekében, hogy a magasabb fuvardíjakat elkerüljék.
Arnaud Petit, a Nemzetközi Gabonafélék Tanácsának elnöke azonban elmondta, nem kell tartani attól, hogy globálisan hatalmasat fog ugrani az élelmiszerek ára, hiszen csak egy kis százalékát teszi ki a kereskedelmi szállításnak a konténerekben történő gabonaszállítás, ezt elsősorban tömeges szállítással szokták megoldani.
Azt is megjegyzi, hogy még az is kérdéses, az egyes vállalatok mennyiben tudják „behajtani” a vásárlókon a megnövekedett fuvardíjakat, elsősorban a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság és gazdasági lassulás miatt.
A járvány miatt ráadásul lassult a hűtött konténerek áramlása is, szintén elsősorban Kína miatt, amely rendkívül szigorú protokollokat vezetett be, miután számos importált fagyasztott húson és tengeri élelmiszeren a koronavírus nyomait találták. Mint a lap is írja, a Dalian kikötőben például már annyi hűtött konténer halmozódott fel, hogy kezdenek kifogyni a tápegységekből, amivel áram alatt tartják őket.
Mivel az importot ilyen módon fenntartják, ezért Kínában – amely a világ legnagyobb sertéshúsfogyasztó országa – a sertéshús nagykereskedelmi ára történelmi csúcsokat döntöget. Már a kormánynak kellett közbeavatkozni, hogy némileg elősegítse a sertéshús árusítását, ám a Holdújév alkalmával szerencséjükre berobbant a hús iránti kereslet.
A konténer-válságot ráadásul a koronavírus közvetlenül is súlyosbítja, ugyanis a fertőzések miatt gyakran merül fel alkalmi jellegű munkaerőhiány. Erre rátevődik még, hogy Argentínában országos sztrájkba léptek a dolgozók, ez viszont az amerikai mezőgazdasági áruknak kedvezett, hiszen növelte az ezek iránti ázsiai keresletet – melynek szintén következménye, hogy növekedett a verseny a konténerekért.
Doug Gennan, az Egyesült Államok legnagyobb mezőgazdasági termékeket konténerszállítással végző vállalatának, a Scoularnak az elnökhelyettese összefoglalta a válság kialakulását:
„Minden a lehető legrosszabbul jött ki: felgyülemlett a mezőgazdasági árucikkek iránti kereslet Ázsiában, pont abban az időben, amikor az Egyesült Államokban is jelentős a fogyasztói termékek iránti kereslet. Ha ehhez hozzáadjuk a munkaügyi problémákat, akkor ez vezetett ahhoz a hiányhoz, amit most láthatunk kibontakozni”
