Háromból egy ember szorong és depressziós a koronavírus-járvány miatt
A legújabb pszichológiai kutatásokból kiderült, hogy a covid-pandémia jelentősen megviseli a felnőtt lakosság mentális egészségét.
Miközben a koronavírus-járvány következtében rengetegen kerülnek be légúti panaszokkal a kórházakba, a karantén és a lezárások okozta lelki megterhelésekről csak ritkán esik szó, pedig ugyanúgy velejárói a tavaly márciusban kitört pandémiának.
A Duke Egyetem kutatói egy 68 tanulmányból összeállított metaanalízist végeztek el, amely során közel 289 ezer önkéntest vizsgáltak meg 19 országból annak érdekében, hogy kiderítsék, milyen kockázati tényezők kerülhettek összefüggésbe a szorongással és depresszióval a lakosság körében.
Rájöttek, hogy a nőket sokkal érzékenyebben érinti a lelki stressz, mint a férfiakat, az erősebbik nem képviselői azonban hajlamosabbak arra, hogy mentális panaszaikat elnyomják, ezáltal súlyosabb problémákat okoznak saját maguknak.
Mivel a nők szociális helyzete egyes országokban nem éppen stabil, ezért másokra kell támaszkodniuk, így mindez lelkiekben is megviseli őket az ínséges, koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárásokkal tarkított időkben.
A kutatók fényt derítettek arra is, hogy a 35 évnél fiatalabb korosztály sokkal nagyobb szorongást él meg, mint a 35 évnél idősebbek. Bár egyelőre nem tudják megmagyarázni, pontosan mi állhat a jelenség hátterében, valószínűleg a fiatalok túlzott információ-éhsége lehet a ludas a depresszió kialakulásában.
A városban élők sokkal nagyobb szorongást élhetnek meg, mint azok, akik például falun laknak, és gyakrabban ki tudnak menni a szabad levegőre anélkül, hogy azzal megsértenék a kijárási tilalmat. Az alacsonyabb végzettség, a munkanélküliség és az alacsonyabb átlagkereset szintén fontos negatív tényezők a szorongás szempontjából, míg a szoros családi kapcsolatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy oldódjon a felgyülemlett feszültség.
