Putyin reagált a 400 milliárd forintot érő titkos palotával kapcsolatos hírekre
Az orosz elnök is megszólalt az ügyben, miután olyan hírek jelentek meg, hogy a Fekete-tenger partján lévő titkos palota az ő tulajdonát képezi.
Tagadta Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn, hogy az övé lenne az a titkos palota a Fekete-tenger partján, amelyet Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus állítása szerint ő birtokol. A Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) január 19-én közzétett egy kétórás dokumentumfilmet, amelyben azt állította, hogy Putyin egy 100 milliárd rubelt (mintegy 400 milliárd forintot) érő titkos uradalmat építtetett magának a Fekete-tenger partján, Gelendzsik üdülőváros közelében. Az angol feliratos anyagot hétfő kora délutánig több mint 86 millióan nézték meg a YouTube-on.
“Amit ott (a filmben) a tulajdonomként mutattak be, semmi sem a tulajdonom, nem is volt sem az én, sem a rokonaim tulajdona. Soha!” – mondta Putyin egy egyetemistákkal megtartott virtuális találkozón. Az orosz elnök a tényfeltárásnak szánt filmet “amolyan összeállításnak”, “montázsnak” nevezte. Mint mondta, a palotáról több mint egy évtizede keringetett információval az oroszok agyát akarják átmosni. Közölte, hogy az FBK filmjében megemlített személyek közül többeket nem ismer.
A filmet két nappal azután hozták nyilvánosságra, hogy a berlini gyógykezelésről hazatérő Navalnijt január 17-én a moszkvai repülőtéren őrizetbe vették, majd másnap elrendelték 30 napos előzetes letartóztatását, arra hivatkozva, hogy megszegte a lakhelyelhagyási kötelezettségét.
Hívei január 23-ra tiltakozást hirdettek meg, amely a szervezők szerint mintegy 150 orosz és külföldi települést érintett, és amely során az OVD-Info civil csoport szerint 3711 embert őrizetbe vettek. Többük ellen büntetőeljárás indult. Navalnij területi törzsei szerint a megmozdulásokban mintegy 300 ezren vettek részt. Hivatalos adatot erről nem hoztak nyilvánosságra.
Kaszinó, színház, luxus – ilyen Vlagyimir Putyin luxuspalotája belülről (képekkel)
A tiltakozásokkal kapcsolatban Putyin úgy fogalmazott, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánításra a törvény keretei között, ezeken túllépni pedig “egyszerűen nem konstruktív és veszélyes”, mert azokra is szenvedést hoz, akiknek nem volt közük a helyzet destabilizálásához. Szavai alátámasztására példaként említette meg a bolsevik forradalmat, az oroszországi 90-es éveket és még a washingtoni Capitolium elfoglalását is.
“Senki sem folyamodhat törvénysértéshez, igyekezve megvédeni saját ambiciózus politikai céljait, ilyet a politikában, legalábbis a felelősségteljesben, nem szabad csinálni” – mondta.
“Mi több, semmiképp sem szabad a fiatalkorúakat előre tolni. Hiszen a terroristák tesznek így, maguk előtt hajtva a nőket és a gyereket. A fókusz itt valamelyest eltérő, de gyakorlatilag ugyanarról van szó” – tette hozzá Putyin, aki arra utalt, hogy több tüntetésen a tiltakozók gyerekeket is magukkal vittek, akiket az első sorokba küldtek. Az elnök hangsúlyozta, hogy a rendvédelmi szerveknek is a törvény keretei között kell működniük.
Marija Zaharova külügyi szóvivő a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország a belügyeibe való közvetlen beavatkozásnak tekinti a moszkvai amerikai nagykövetségnek a “zavargásokkal” kapcsolatban a közösségi médiában megjelentetett közleményeit. Mint mondta, Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes határozott tiltakozását fejezte ki John Sullivan amerikai nagykövetnek az Oroszországban jóváhagyás nélkül megtartott tüntetésekről elhangzott washingtoni kijelentések miatt.
Zaharova szerint az amerikai misszióvezető figyelmét a moszkvai külügyi tárcánál felhívták arra, hogy a követségi közleményekben be kell tartani a diplomáciai normákat. Az orosz tiltakozást az váltotta ki, hogy a nagykövetség az amerikai állampolgárok védelmére való hivatkozással pénteken közölte, hogy hol és mikor lesznek tiltakozások Oroszországban.
A szóvivő elmondta: Oroszország vizsgálatot fog indítani azzal kapcsolatban, hogy amerikai internetes óriások előzetesen valótlan híreket terjesztettek a megmozdulásokról. Emlékeztetett rá, hogy ezek a szolgáltatók azzal, hogy korábban álhírek terjesztése és törvénytelen fellépéssel való fenyegetés címén magát az amerikai elnököt is lekapcsolták a hálózatról, bebizonyították, hogy képesek a moderálásra. Ilyesmire Oroszországban nem került sor, annak ellenére sem, hogy az orosz hatóságok számos hamis híresztelést hivatalosan cáfoltak.
Zaharova ezzel kapcsolatban hivatalos jegyzéket helyezett kilátásba.
Leonyid Volkov, a Navalnij-hívek regionális törzseinek vezetője a Twitteren jövő vasárnap délre minden orosz városra kitejedő újabb tiltakozásokat hirdetett meg. A Meduza ellenzéki portálnak a szombati megmozdulásokról nyilatkozva úgy vélekedett, hogy össznépi mozgalmat sikerült elindítani.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Rosszija 1 tévécsatornán egy vasárnap éjjel sugárzott magazinműsorban azt állította, hogy nem a szombati tiltakozók voltak sokan, hanem az elnökválasztás és az alkotmánymódosítás idején azok, akik Putyinra szavaztak.
Navalnijt azt követően vitték németországi gyógykezelésre, miután augusztus 20-án több nyugati laboratórium egybehangzó későbbi megállapítása szerint Szibériában megmérgezték egy, a “novicsok” csoporthoz tartozó idegméreggel. Moszkva tagadja ezt, és mindaddig nem hajlandó nyomozást indítani az ügyben, amíg bizonyítékot nem kap a vád megfogalmazóitól.
