ENSZ: kétmillió embernek kellett elhagyni az otthonát a száheli konfliktusok miatt
Az ENSZ menekültügyi hatósága legújabb jelentésében rávilágított, hogy az afrikai Száhel-övezetben elszabaduló erőszak miatt mintegy kétmillió ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát.
Mali lakosai üdvözlik a katonákat Bamako utcáin 2020. augusztus 18-án. Zendülõ katonák korábban behatoltak Ibrahim Boubacar Keita mali elnök rezidenciájára, ahol õrizetbe vették az elnököt, aki augusztus 19-én bejelentette, hogy a hadsereg akaratának megfelelõen és a vérontás elkerülése érdekében lemond, továbbá feloszlatja a parlamentet.
MTI/EPA/Moussa Kalapo
Az UNHCR jelentése szerint a politikai és terrorista erőszak jelentős közbiztonsági válságot okozott a Burkina Fasót, Csádot, Malit és Nigert magába foglaló régióban – írja az Al Jazeera. Az erre adott humanitárius válaszok is veszélybe sodródtak a folyamatos erőszakos támadások miatt.
A szervezet szóvivője szerint a végtelen erőszaknak azonnal le kell állni, ami kétmillió ember meneküléséhez vezetett. A helyzet súlyát mutatja, hogy 2019 óta megnégyszereződött a saját otthonukat az erőszak miatt elhagyni kényszerülőknek a száma.
Mint mondta, az erőszakot elsősorban fegyveres lázadócsoportok és bűnbandák okozzák, néhány helyen akár terrorszervezetek is részt vesznek az erőszakban. Kiemelte az iskolákat és a kórházakat, amelyek az említett országokban nagy veszélybe sodródtak, helyenként be is zártak az erőszak miatt.
Az erőszak eszkalációja elsősorban oda vezethető vissza, hogy az Al-Kaida, az Iszlám Állam és a hozzájuk közeli terrorszervezetek sikeresen beférkőztek Mali északi részére, mely a belső konfliktusok következtében egyébként is egy gyenge közbiztonsággal bíró hely volt.
Miután sikeresen beférkőztek a Száhel-övezet szívébe, operációjukat kiterjesztették, és mostanság gyakori erőszakos cselekményeket követnek el Nigerben és Burkina Fasóban is. Eközben az egyes országok nemzetbiztonsági szolgálatai és katonasága próbálja visszaszorítani a bűnszervezeteket, ám esetenként maguk is az erőszak oldalára állnak a lakosok kárára.
A folyamatosan romló közbiztonsági helyzet pedig szinte precedens nélküli humanitárius válságot teremtett, mely lényegében elpusztítja az egyébként sem stabil lábakon álló, mezőgazdaságon alapuló nemzetgazdaságokat, és jelentősen megnehezíti a humanitárius segélyek kiosztását is.
