Ilyen belülről az a gyermek intenzív osztály, ahol felnőtt koronavírus-fertőzötteket ápolnak
Habár tele van az intenzív osztály, egy emberi hangot nem lehet hallani, szinte süketítő a csend. Egyetlen hang hallatszik az osztályról, a lélegeztetőgépek és a különböző életben tartó gépek csipogása és zaja.
Habár tele van az intenzív osztály, egy emberi hangot nem lehet hallani, szinte süketítő a csend. Egyetlen hang hallatszik az osztályról, a lélegeztetőgépek és a különböző életben tartó gépek csipogása és zaja.
A Sky News a londoni St. Mary Kórház gyermek intenzív osztályán készített helyszíni szemlét, mely egy újabb életképet ad a koronavírus-járvány okozta borzalmakról. Az érintett osztályon jelenleg nincsenek beteg gyermekek, helyettük viszont súlyosan beteg felnőtteket látnak el, akik közül szinte mindenkit gépekkel tartanak életben.
Az osztályon összesen 13 ágy van, ebből 12-t koronavírus-fertőzöttek foglalnak el, akik altatásban és lélegeztetőgépen vannak. A gépek ugyan segítenek életben tartani a SARS-CoV-2-vel fertőzött tüdejüket, ám az egészségügyi dolgozókra hárul minden más feladat, a nap 24 órájában.
Az egyik ápoló például a jelentés készítésének idejében éppen odahajol egy eszméleténél nem lévő beteghez, és egy pamutpálcával mintát vesz a szájából. Ezt követően enyhén megtörli a szeme sarkát, ugyanis a mintavétel némi könnyet idézett elő a szemében. A beteg azonban az ápoló gondozásából semmit nem észlel, mivel mesterséges kómában tartják éppen.
A falakon látható, hogy mire specializálódott korábban az osztály: a kórtermet rajzfilmfigurák, és különböző gyermekbarát festmények borítják. Az utolsó két gyermeket, akiket korábban itt ápoltak azonban, átszállították már egy másik kórházba. Ennek kapcsán Dr. Simon Nadel gyermekorvos aggályokat is fogalmazott meg:
„Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mi egy gyermek intenzív osztály vagyunk, és mint látható, tele vagyunk felnőtt betegekkel. Ez sajnálatosan példázza, mekkora nyomás alatt van jelenleg a rendszer” – kezdte.
„Azt mondják néhányan, hogy ez nem befolyásolja különösebben a gyermekek egészségét, ám a járvány nagyon rossz hatással van a gyermekekre. A normális gyermekegészségügyi rendszer nagyon súlyosan érintett Londonban. Nem mondanám, hogy nem kezelik a gyermekeket megfelelően, de sok fontos változást kellett eszközölni, hogy a felnőtteket el lehessen látni”
Dr. Nadel ráadásul nem éppen optimista, ugyanis attól tart, hogy a tél hullám sokkal hosszabb ideig fog tartani, mint annak idején az első hullám. Úgy véli, ez sokkal rosszabb az első hullámnál, de ez a számokból is látszik, ugyanis sokkal több beteget szállítanak kórházba és helyeznek az intenzív osztályra, mint az első hullám idején.
„A legnagyobb probléma, hogy ennek a tetőpontja sokkal később érkezik el, mint az első hullámnál, mely rövid, de erős volt. Ez hosszabb ideig fog tartani, és sokkal magasabban lesz a tetőpont”
Az osztályon munkálkodó egészségügyi dolgozók alapvetően a gyermekek kezelésére lettek kiképezve, és most mindenkinek át kellett állnia a súlyosan beteg felnőttek kezelésére. Korábban mindössze 10 kilogrammos gyerekekkel volt dolguk, most akár tízszer olyan nehéz felnőttekre kell kalibrálniuk a gépeket.
Az osztályon dolgozó Helen Avila és Jo Williams ápolók pedig talán a legnehezebb feladattal lettek megbízva: nekik kell kommunikálni a nagyon súlyos beteg felnőttek családtagjaival. Mint megtanulhattuk, a koronavírus-járvány nem ismer kegyelmet, és akár úgy viszi el az embereket, hogy nincs lehetőség tőlük elköszönni. Helen Avila például így írja ezt a helyzetet le:
„Semmi nem tud felkészíteni arra, hogy az egyik családtagod vagy barátod éppen csövekkel a szájában látod feküdni az intenzív osztályon. Nagyon ijesztő tud ez lenni, így mindenkit, akit beengedünk, felkészítünk arra, hogy milyen látvány vár rájuk”
„Normális helyzetben is összetörnek már a telefonban leírt látványtól is, pláne az élő látványtól, de olyankor legalább meg tudod ölelni őket, és segítségedről biztosítani. Jelenleg ezt azonban csak úgy nem lehet megtenni. Nagyon nehéz, főleg azok a helyzetek, amikor már valószínűsíthető, hogy a beteg az élete végéhez közeleg”
„Ilyenkor csak egy családtagot engedünk be, így a családnak ki kell választania, ki lesz az. Ilyenkor teljes védőfelszerelésben kell lenniük, viszont annyi engedélyezett, hogy FaceTime-on keresztül esetleg más családtagok is láthatják. Egy éve még nem gondoltuk volna, hogy az normális, hogy az anyukádtól iPhone-on vagy iPad-en keresztül köszönsz el. Sajnos ez most már nagyon gyakran megtörténik” – zárta Helen.
Jo is alátámasztott kollegája szavait, valamint hozzátette, hogy kétségbeesetten reménykedtek, hogy még egyszer ezen nem kell keresztülmenni (utalva az első hullám pusztítására), ám mint mondta, ha az első alkalommal kibírták, ki fogják tudni bírni a második alkalommal is.
A kórház gyermekosztálya tehát jelenleg tele van olyan felnőttekkel, akik koronavírustól szenvednek, és a folyamatosan halálozások kezdik az érzelmi hatásaikat megtenni. Hannah Deller gyermekorvos elmondása szerint az a szomorúság, amely egy beteg elvesztésével jár, az nagyon sokáig kísérteni szokta őt:
„Volt egy nagyon kedves úriember, akit sikerült egész jól megismernünk, ám az állapota nagyon sokat romlott egy éjszaka alatt és végül elhunyt. A hajójáról beszélt, és arról, ahogy a hajóján szokott lenni, még mutatott is képeket erről. Amikor elhunyt, magunkhoz vettük a képeit, és akkor teljesen összetörtem”
mondta.
A pokoli krízis, melyet a koronavírus-járvány okozott, egyáltalán nem látszik enyhülni világviszonylatban. A betegek pedig ugyanezt mondanák, de jelenleg sajnos sokan nem tudnak közülük beszélni, mert lélegeztetőgépen vannak, de minden bizonnyal megkérnének, hogy tartsa be mindenki a szabályokat.
