Súlyosabb mentális egészségügyi következményei lehetnek a koronavírus-járványnak, mint a második világháborúnak
Évtizedek óta nem tapasztalt romlás következett be világszerte az emberek lelki egészségében, amit csak hosszan tartó terápiával lehetne kezelni, erre viszont nem mindenkinek lesz lehetősége.
Évtizedek óta nem tapasztalt romlás következett be világszerte az emberek lelki egészségében, amit csak hosszan tartó terápiával lehetne kezelni, erre viszont nem mindenkinek lesz lehetősége.
A londoni Királyi Pszichiátriai Egyetem elnöke, Dr. Adrian James a The Guardian hírlap megkeresésére elmondta, hogy a járvánnyal járó gazdasági bizonytalanság, valamint a lecsökkent közösségi interakciók, illetve a lezárások és a korlátozások mind-mind hozzájárulnak a belső feszültség és a szorongás felerősödéséhez.
Az előző évekhez képest idén 8,5 millióval több felnőtt és 1,5 millióval több gyermek került lelki válságba, ami közvetlenül a pandémia eredménye. Annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a depressziós tünetegyüttesek kialakulásának felszaporodását, minden országban be kellene vetni a pszichológus és pszichiáter szakembereket, máskülönben akár megemelkedhet az öngyilkosságok száma is.
„Visszafordíthatatlan negatív hatásai lehetnek a járványnak a mentális egészségre. A második világháború óta a legnagyobb kihívás elé nézünk. Akkor sem várható javulás, ha végre megállítjuk a vírus terjedését, mivel a lelki traumák sokszor egész életre szólnak.”
James hozzátette, az egész rendszer óriási nyomás alatt van, a Mentális Egészségügyi Központ előrejelzései alapján nem kevesebb mint 10 millió ember csúszhat bele mélydepressziós állapotokba, melyek sokszor családon belüli erőszakkal és öngyilkossággal végződnek.
A gyermekek főként az izolációt, a karantént és a családtól, valamint a barátoktól való elzárást élik meg nehezen, de az anyagi háttér is közrejátszik a lelki állapotuk változásához. James kiemelte, bár a lelki megpróbáltatások valóban kemény diónak számítanak, a megoldás nem az lenne, ha hirtelen feloldanák a lezárásokat, hanem ha például az újságok és a média objektívabban tájékoztatná az embereket.