Változó mértékű börtönbüntetést kaptak a Charlie Hebdo elleni terrortámadás bűnsegédjei
A szerdai nap folyamán a párizsi esküdtszék összesen négy év és életfogytig tartó szabadságvesztés közötti időkre ítélte a Charlie Hebdo nevű szatírikus lap ellen elkövetett brutális terrortámadás elkövetőinek segítőit, és a tervek megalkotásában segédkezőket
A szerdai nap folyamán a párizsi esküdtszék összesen négy év és életfogytig tartó szabadságvesztés közötti időkre ítélte a Charlie Hebdo nevű szatírikus lap ellen elkövetett brutális terrortámadás elkövetőinek segítőit, és a tervek megalkotásában segédkezőket – jelentette az MTi.
Tizennégy embert vádoltak azzal, hogy logisztikai támogatást nyújtottak a három elkövetőnek, akik néhány nap leforgása alatt 17 embert gyilkoltak meg. A Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségében 12 emberrel végeztek, 11-et megsebesítettek. Agyonlőttek továbbá egy rendőrt, majd egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtettek, négyet megöltek.
A gyanúsítottak közül tízen álltak bíróság elé, a többiek vagy Szíriában vannak, vagy meghaltak az iszlamista harcokban.
A per fővádlottja, a 34 éves Ali Riza Polat, a túszejtő Amédy Coulibaly barátja, aki az ügyészség szerint központi szerepet játszott a merényletek megszervezésében, 30 év börtönbüntetést kapott. A nyomozás szerint ő szerezte be Belgiumból a fegyvereket, és az ő feladata volt a nyomok eltüntetése is, amelyek a támadássorozatot végrehajtó hálózatra utalhattak. Ügyvédje azonnal fellebbezett az ítélet ellen.
A feltételezett megrendelőt, Mohamed Belhoucine-t, aki meg nem erősített hírek szerint Szíriában meghalt, életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Coulibaly feleségéről, Hayat Boumeddiene-ről tudható, hogy a Szíriában még mindig kitartó dzsihadisták védelme alatt áll, ellene elfogatóparancs van érvényben. Szerdán távollétében harminc év börtönbüntetésre ítélték a támadások előkészítésében játszott szerepéért.
A további gyanúsítottak ellen bűnsegédlet volt a vád. Hat vádlott esetében a bíróság nem tartotta megalapozottnak a terrorizmus gyanúját, miután nem bizonyított, hogy tudtak a készülő merényletekről, őket bűnszövetkezett miatt ítélték el. A perben egyébként az összes gyanúsított tagadta, hogy tudott a merényletek előkészítésről.
2015. január 7-én két francia dzsihadista hatolt be a Charlie Hebdo szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségébe, ahol tizenkét embert megöltek és tizenegyet megsebesítettek. Az alig két percig tartó vérengzésben 34 lövéssel a lap hét legfőbb karikaturistáját, köztük a főszerkesztő Charb-t is kivégezték.
A támadókat két napig üldözték. Eközben egy harmadik társuk agyonlőtt egy rendőrt Párizs egyik déli elővárosában, majd másnap egy kóser élelmiszerboltban zsidó túszokat ejtett, akik közül négyet megölt. A rendőrség egyidejűleg indított akciókban végzett mindhárom terroristával, és kiszabadította a túszokat.
A három napig tartó támadásokban tizenheten vesztették életüket, köztük három rendőr, és huszonegyen sebesültek meg. Rájuk emlékezve és a terrorizmus elleni tiltakozásul 2015. január 11-én csaknem négymillióan vonultak utcára országszerte.
A nyomozás hamar fényt derített arra, hogy a Charlie Hebdo szerkesztőségében vérengző testvérpár, Chérif és Said Kouachi, valamint a rendőrnővel végző és zsidó túszokat ejtő Amédy Coulibaly ismerhették egymást. A szálak egy 2005-ben felszámolt kelet-párizsi iszlamista radikális csoporthoz vezettek, amely Irakba toborzott európai harcosokat.
A Charlie Hebdo elleni támadást az al-Kaida terrorszervezet jemeni szárnya, az Arab-félsziget al-Kaidája (AQAP) vállalta magára. A támadássorozat volt a nyitánya a Franciaországot sújtó iszlamista merénylethullámnak, amelyben több mint 260-an vesztették életüket.
