Emiatt láthatunk a magyar utcákon gépkarabélyos katonákat

Mergancz Sándor dandártábornok, az MH Katonai Rendészeti Központ parancsnoka egy nagyon részletes és érdekes interjút adott a honvedelem.hu-nak, melyben arról is beszélt, hogy a magyar társadalom milyen módon fogadta a katonák jelenlétét az utcákon.

Egy ideje már a katonák is segítik a koronavírus elleni védekezést, és több területen fontos szerepet játszanak. Az újabb veszélyhelyzettel azonban a katonai rendészet feladatai is megsokasodtak, ami újabb kihívásokat jelent. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

„Így van, ugyanakkor a mostani feladatok nem csak ránk vonatkoznak, hiszen a rendőrség külön kérésére a Magyar Honvédség segíti a munkájukat. Ebből vesszük ki a részünket a közterületi járőrszolgálat keretében is. E téren ugyanakkor tavaszhoz képest változást jelent, hogy járőrtársként dolgoznak a katonák a rendőrök mellett, ezúttal önálló járőrök nincsenek. Emellett tulajdonképpen a rendőrséget mentesítjük a korridor-szolgálattal is.” – válaszolt Mergancz Sándor a honvedelem.hu kérdésére a teljes interjú részekét, aminek csak ajánlani tudjuk az elolvasását.

„Az országot átszelő autópályákon kizárólag a kijelölt benzinkutaknál állhat meg a külföldi tranzitforgalom, ezeken a helyeken jelen vagyunk, és ha szükséges a kutasok biztonsága érdekében, fellépünk. Naponta legalább egyszer benézünk az adott pályaszakasz más kútjaihoz is, és akinek nincs joga ott tartózkodni, azt megkérjük, hogy távozzon.”

„Ezt a feladatot a katonák általában magukban, tehát nem rendőrökkel közösen látják el. Szükség esetén viszont segítségül hívhatják őket. Megkezdődött a külképviseleti objektumok őrzésvédelme is, általában az átlagnál veszélyeztetettebbnek tartott nagykövetségeknél. A Honvédelmi Minisztérium és a titkosszolgálati objektumok őrzésvédelme honvédségi feladat, így ez a tevékenység semmiképpen sem új.”

Ugyanakkor a gépkarabély látványa mégis téma lett az utóbbi hetekben, és vannak, akik megrémülnek a fegyverek látványától. „A katona felszereléséhez a gépkarabély is hozzátartozik. Maroklőfegyvert közterületen csak a katonai rendészjárőr visel, a többi katona nem is rendelkezik ezzel, így adott a gépkarabély, ami minden katona részére rendelkezésre áll, mint alapfegyverzet.”

Székesfehérváron adtak vért a katonák és a honvédelmi alkalmazottak

„Természetesen nem az elrettentés a cél. A katonák jogos védelmi helyzetben és végszükség esetén használhatják a fegyverüket, de önállóan nem. Senkit sem akarunk bántani vagy megijeszteni. A kollégák elmondása szerint egyébként a többség pozitívan fogadja a segítségünket, és fontos is, hogy az emberek lássák, miért vannak a katonák az utcákon.”

„Nekem már rendőrként is „mániám” volt a lakossági bizalom erősítése, hiszen a rendőrség is kizárólag úgy tudja elvégezni a feladatait, ha az állampolgárok bizalommal vannak iránta. Így aztán a katonáknak is hangsúlyoztuk: alapvető, hogy megjelenésükkel, kulturált kommunikációjukkal bizalmat ébresszenek.”

„És egyébként nemcsak a Magyar Honvédséget ítélik meg ennek alapján, hanem adott esetben Magyarországot is, hiszen külföldiekkel is találkoznak a szolgálat során, akik akár egyetlen rossz megszólalás vagy mozzanat alapján is levonhatnak bizonyos konzekvenciákat.”

Adódik a kérdés, hogy mennyire fedik egymást a katonai rendészek és a rendőrök ismeretei a munkamegosztás során. „Amikor 2016 elején a belügyminiszter úr „átadott” engem a honvédségnek, külön kérése volt, hogy a kiképzést – különösen a közterületi feladatokat ellátó állománynál – igazítsuk a rendőrökéhez. Ennek az intézkedéstaktika alapvető része, épp azért, hogy ne legyen kérdés, milyen fogást kell alkalmazni például egy bilincselésnél. Vagyis az ismeretanyag nagyon hasonló. Változott a katonai rendészek jogköre is: a legfontosabb különbség, hogy jelenleg civil állampolgárral szemben is van intézkedési lehetőségünk.”

Ez miért fontos, illetve miért van szükség rá? – tette fel a kérdést a honvedelem.hu. „Például, mert nem kell szó nélkül néznünk, amint valaki éppen kukákat borogat, vagy ittasan elállja a villamos útját. A törvényi szabályozás módosítása előtt ugyanis ez volt a helyzet. Amennyiben a katonai rendészek a bűncselekmény elkövetőjét tetten érik, elfogják és átadják a rendőrségnek.”

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program

„Ez persze ritkán fordul elő. De ha szabálysértés esetén ér tetten egy állampolgárt a katonai rendész a közterületi járőrszolgálat során, akkor is joga van felhívni annak abbahagyására. Ha pedig az állampolgár ennek nem tesz eleget, ahhoz is, hogy kihívja a rendőrt, és ameddig az kiérkezik, visszatartsa. „

Korábban ilyen esetben „el kellett fordítani a fejünket”, ha jogszabály szerint akartunk eljárni. Ezt alkalmazva persze nem üldözünk például gyorshajtókat, hanem főleg a kihívóan közösségellenes szabálysértések esetén avatkozunk be, leginkább a figyelmeztetés intézményét alkalmazva.”

„Ezek fontos lehetőségek a békés állampolgárok védelmének érdekében, amelyekkel ugyanakkor természetesen nem élünk vissza. Szeretném hangsúlyozni: a katonai rendész csak kér, és ha neadjisten szükséges, beavatkozik. Viszont nem bírságolhat, és szankció sincs, amennyiben nem kell rendőrt hívnia.”