Fordulat Kubában, ahol a szólásszabadságért tüntettek az emberek
Olyan dolog történt nemrégiben Kubában, amelyre az elmúlt évtizedek során nem volt nagyon példa, ugyanis egy mozgalom a szólásszabadság teljes körű biztosításáért tüntetett a kulturális minisztérium épülete előtt múlt héten.
Olyan dolog történt nemrégiben Kubában, amelyre az elmúlt évtizedek során nem volt nagyon példa, ugyanis egy mozgalom a szólásszabadság teljes körű biztosításáért tüntetett a kulturális minisztérium épülete előtt múlt héten.
Kuba nagyon sokáig egy kommunista diktatúra volt, még 1959-ben, a hidegháború tetőpontján vette át a hatalmat Fidel Castro, a közép-amerikai ország később hírhedté vált vezetője. Akkor egy kommunista szellemben lezajló forradalom kereteiben döntötték meg az addigi vezetőt, és vették át az ország irányítását kommunista szellemben.
Az Egyesült Államok hosszú évekig próbálta megdönteni a Castro-rezsimet, ugyanis nemzetbiztonsági fenyegetésnek érezték, hogy egy szovjet-barát állam van szinte a közvetlen közelükbe. Minden kísérlet azonban meghiúsult, és egészen 2016-ig Fidel Castro volt az ország élén, halálát követően pedig testvére, Raul Castro vette át az uralmat.
Némileg lazult az elnyomás, ahogy haladtunk előre a történelemben, viszont koránt sem lehetett Kubát szabad, demokratikus országnak nevezni, vasmarokkal irányította a nemzetet a Castro-rezsim. Politikai ellenvetések miatt hosszú börtönbüntetésre is lehetett számítani, és nem engedték el a kommunizmus dogmáit sem.
Nemrégiben azonban kisebb tüntetések törtek ki Kubában, ami ennek viszonylatában szinte meglepőnek tekinthető. Múlt héten ugyanis mintegy 300, főként művészekből és értelmiségiekből álló csoport vonult a kulturális minisztérium elé, hogy a szólásszabadság teljes körű gyakorlásának a jogát követeljék a hatalomtól.
A kommunista kormány pedig tárgyalásba fogott a demonstrálók által küldött 30 fős delegációval a kérdés kapcsán – írja az AFP hírügynökség tudósítása alapján a Barrons. A delegáció első számú követelése az volt, hogy biztosítsanak szélesebb jogokat a szólásszabadság terén, és ne vegzálják az államtól független művészeket.
A kubai kulturális minisztérium azonban egy közleményben bejelentette, hogy megszakadtak a tárgyalások a delegációval, és kommunikációjukban is keményebb hangot vettek fel. A minisztérium úgy fogalmazott, hogy a dialógusra továbbra is nyitottak, viszont „nem kíváncsiak a kubai nemzet elárulóira”.
A demonstrációk kapcsán pedig erősen keringtek azok a hangok, főként az állami propagandagépezet részéről, hogy ez egy újabb amerikai próbálkozás a rezsim megdöntésére. Miguel Diaz-Canel, Kuba jelenlegi elnöke például úgy fogalmazott, ez egy nem hagyományos háborús stratégia, amellyel a „forradalmat akarják megdönteni”.
