ENSZ: évtizedek óta először nőhet a mélyszegénység mértéke

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyes összehangolásáért felelős irodájának vezetője egy keddi sajtótájékoztató során kiemelte, hogy elsősorban a koronavírus-járvány hatására egy évtizedek óta tartó jó tendencia szakad meg – számolt be róla az ATV.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásai kapcsán továbbra is csak saccolgatni tudunk, az elemzők sem tudják még teljesen eldönteni, mennyire mély lesz az a válság, amelybe taszít minket a pandémia. Az ENSZ irodavezetőjének legújabb tájékoztatója szerint viszont egy szomorú jelenséget már ki lehet emelni. Soron kívül Újabb megrázó részletek láttak napvilágot a komlói motorbalesetről

Évtizedek óta először ugyanis ahelyett, hogy csökkenne, most először nő a mélyszegénység mértéke világviszonylatban, mely elsősorban a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak köszönhető – mondta Mark Lowcock, aki kiemelte, hogy a járvány elsősorban a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb csoportok között tombol igazán.

Vannak egyéb, a koronavírus-járvánnyal összefüggő következmények is, amelyek negatívan hatnak a legkiszolgáltatottabb régiókra: jelenlegi számítások szerint duplájára nő az AIDS, a malária és a TBC halálos áldozatainak a száma is. Ezen felül pedig továbbra sem elhanyagolhatók a helyi konfliktusok, és a klímaváltozás következményei sem, amik szintén rontanak a helyzeten.

Lowcock kiemelte, hogy az ENSZ a bajba jutottak kétharmadához szeretne humanitárius segélyt juttatni, a maradék egyharmadot pedig a Vöröskereszt és egyéb humanitárius szervezetek segítségével pótolnák. Azt viszont elmondta, hogy az ehhez szükséges összeg és a felajánlott összegek között szakadék tátong.

Az irodavezető végül megemlített néhány országot, ahol a humanitárius válság rendkívül mély: Jemen, Szíria, Afganisztán, Kongó, Haiti, Nigéria, Dél-Szudán, Ukrajna és Venezuela. Ezen országoknál úgy fogalmazott, hogy sürgős segítségre szorulnak.