Egyre több fiatalt érint a szorongás és a depresszió a koronavírus-járvány miatt
Nem közvetlenül a koronavírus kórokozója, hanem a lezárások és a karanténintézkedések következtében fennálló magányérzet, valamint a bizonytalanság és a reményvesztettség miatt fokozódott a mentális egészség romlása az elmúlt néhány hónapban világszerte.
Nem közvetlenül a koronavírus kórokozója, hanem a lezárások és a karanténintézkedések következtében fennálló magányérzet, valamint a bizonytalanság és a reményvesztettség miatt fokozódott a mentális egészség romlása az elmúlt néhány hónapban világszerte.
Bár a fiatal felnőttek esetében minimális az esélye annak, hogy kialakuljanak a koronavírus-fertőzés súlyos szövődményei, a stresszt sokkal nehezebben élik meg, mint az idősebbek.
A közösségi tevékenységek tiltása és az üzletek bezárása legfőképpen a fiatalabb korosztályt érintette, mivel alapvetően az életük azon szakaszában tartanak, amikor elkezdenék a munkájukat, és megalapoznák a karrierjüket, ami a jelenlegi állapotok mellett kivitelezhetetlen.
A legutóbbi kutatásból kiderült, hogy a 16 és 24 év közötti amerikai állampolgárok 25 százaléka munkanélküliként volt regisztrálva 2020 májusában, ami egy évtizedes negatív rekordnak számít – olvasható a Click on Detroit hírlap cikkében.
Ugyanezt a hatást a Journal of Adolescent Health tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban is megerősítették, amelyben összesen 5 ezer 18 és 26 év közötti fiatalt vizsgáltak két héten keresztül júniusban. A felmérésből kiderült, hogy 59 százalékuk megtapasztalta, hogy vagy saját maguk, vagy hozzátartozóik elvesztették az állásukat a pandémia miatt.
Amikor a neurózisos tünetekről kérdezték őket, 75 százalékuk azt válaszolta, idegesnek érzik magukat, 68 százalékuk képtelen kontrollálni az aggodalmaikat, 67 százalékuk semmilyen örömet nem lel a mindennapi teendőkben, 64 százalékuk pedig reménytelenségről, depresszióról és lelki nehézségekről számolt be.
Egy másik, teljesen eltérő tanulmányban kiderítették, hogy a fiatal felnőttek mintegy 80 százalékánál depresszióra utaló tünetek jelentkeztek, 80 százalékuk fokozott alkoholfogyasztásba kezdett, ezen felül 30 százalékuk már egészségkárosító mennyiségben ivott szeszes italokat. A megkérdezettek 22 százaléka kipróbált bizonyos tudatmódosító szereket is, egyharmaduknál a droghasználat súlyossá vált.
