Újabb tényezőre derült fény a koronavírus-fertőzés terjedésével kapcsolatban
A New Scientist magazin újabb veszélyre hívta fel a világ figyelmét: a légszennyezés mértéke nagyobb kockázatot jelent a koronavírus okozta elhalálozásoknál.
Strasbourg, 2020. november 13.
Koronavírussal fertőzött beteget gurítanak ki hordágyon egy mentőhelikopterből a strasbourgi Hautepierre kórház előtt 2020. november12-én. A beteget a Métropole de Lyon területi önkormányzat egyik kórházából hozták, ahol már nem volt több szabad betegágy a koronavírusos betegek számára.
MTI/AP
A New Scientist magazin újabb veszélyre hívta fel a világ figyelmét: a légszennyezés mértéke nagyobb kockázatot jelent a koronavírus okozta elhalálozásoknál.
Megérkezett az első olyan tanulmány, mely átfogó képet mutat a vírus okozta elhalálozások eloszlásában. Azt eddig is tudtuk, hogy a koronavírus alapvetően légzőszervi megbetegedéseket okoz, egy új kutatás azonban rávilágít egy relatíve kézenfekvő problémára: a légszennyezés masszív befolyással van a vírus terjedésére és súlyosságára egyaránt.
A levegő szennyezettsége alapvetően is csökkenti a tüdőkapacitást, s miután a koronavírus megtámadja az immunrendszert, csökken a szervezet ellenállóképessége. A világ legnépesebb városaiban, így például Amerikában, szinte minden nagyváros lakója magasabb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.
A veszélyeztetett korcsoport – a 65 év felettiek -, és a krónikus betegségben szenvedők egyértelműen nagyobb eséllyel kapják el a vírust a zsúfolt városokban. A dohányzás is kockázati tényező, a levegőben található finomszemcsés részecske sűrűség pedig tovább súlyosbítja a betegség lefolyását. Ezek alapján beigazolódott, hogy azok a kutatók és szakemberek, akik az elmúlt években felhívták a világ figyelmét a légyszennyezés hosszabb távú kockázataira, valós kockázatról beszéltek.
