Így működik pontosan a Pfizer 90%-os hatékonyságú koronavírus elleni vakcinája

A Pfizer és a BioNTech biotechnológiai vállalatok által kifejlesztett kísérleti védőoltás egy teljesen új eljárás segítségével előzheti meg a koronavírus-fertőzés kialakulását a szervezetben.

Az ígéretes vakcináról nemrég derült ki, hogy 90 százalékos effektivitással rendelkezik, és már a korábbi, áprilisban elvégzett előzetes tesztelések során bebizonyították, hogy a szer alkalmazásával sikeres immunizációt lehet előidézni. Soron kívül Küszöbön az új gázszerződés Törökországgal – Szijjártó Isztambulban tárgyal

Habár a korszakalkotó injekciót egyelőre még nem hitelesítették, a hír szinte bombaként robbant, amikor kiderült, hogy a hatékonysága a korábban feltételezett alacsony értékekhez képest sokkal nagyobb. Mindezek tudatában felmerülhet bennünk a kérdés, mi is lehetett a siker kulcsa; hogyan működhet a szer?

A védőoltások többségénél legyengített vagy inaktivált vírusrészecskék beadagolásával stimulálják az immunrendszert ellenanyagok termelésére, a Pfizer készítménye azonban szintetikus – adta hírül a The Week.

A jelenleg is harmadik tesztfázisban lévő új vakcinát hírvivő RNS-ekből (mRNS) készítették. Miközben a DNS genetikai információkat hordoz magában, addig az mRNS a nevéből adódóan továbbítja ezeket az adatokat, és segít a génexpresszió módjának meghatározásában.

Egyszerűbben fogalmazva az mRNS lényegében működésbe hozza a DNS-sel kapcsolatos utasításokat. A Pfizer vakcinája esetében a kutatók az mRNS szintetikus formáját használták, ami arra serkenti az egészséges sejteket, hogy vírusfehérjéket állítsanak elő a COVID-19 koronavírus-részecskéiből.

Ez a protein izolációban alapvetően ártalmatlan, viszont arra készteti az emberi immunrendszert, hogy olyan immunsejteket és antitesteket válasszon ki, amelyek gyorsan fel tudják ismerni a szóban forgó fehérjéket, így gyors támadást tudnak intézni a kórokozóval szemben.

Mivel a védőoltás aktív összetevője, az mRNS egy DNS-mintából készül laboratóriumi körülmények között, a gyártási folyamatok sokkal gyorsabban végbemehetnek, ami óriási előnyt jelent egy hirtelen kialakult pandémia idején.