Egyre többen lázadnak fel Macron második országos zárlata ellen Franciaországban
A második hullámban a demokratikus módon megválasztott kormányok vezetői számára rendkívül körülményes újból bevezetni az országos lezárásokat, mivel rengetegen elégedetlenek a korlátozásokból adódó pénzügyi gondok miatt.
Emmanuel Macron francia államfő (b) sajtótájékoztatót tart a dél-franciaországi Nizzában 2020. október 29-én. A francia államfő beszédében elítélte a nizzai Notre-Dame-bazilikánál korábban elkövetett késes támadást és ígéretet tett arra, hogy francia területen további katonákat vonultatnak fel az imahelyek - közöttük a templomok - védelmére. A támadó késsel megölt három embert, egyiküket le is fejezte.
MTI/AP/Reuters/Eric Gaillard 
A második hullámban a demokratikus módon megválasztott kormányok vezetői számára rendkívül körülményes újból bevezetni az országos lezárásokat, mivel rengetegen elégedetlenek a korlátozásokból adódó pénzügyi gondok miatt.
Spanyolországban és Olaszországban is több tízezren vonultak ki az elmúlt hetekben az utcákra, és egyre inkább úgy tűnik, hogy Franciaországban is hasonló lesz a helyzet, miután kedd éjféltől újfent életbe lépett a nemzeti zárlat.
Habár Macron korábban többször is megerősítette, hogy semmilyen országos lezárásra nem kell számítaniuk az állampolgároknak, mégis éppen az ellenkezője történt. Az elnök a közszolgálati televízióban sugárzott rendkívüli beszédében elmondta, egészen addig érvényben lesz a zárlat, amíg a jelenlegi napi átlagos 50 ezer fertőzésszám 5 ezerre nem csökken – olvasható a Spectator elemzésében.
A következő reggel az egyik elismert francia epidemiológus professzor közölte, esélytelennek tartja, hogy december elsejéig 5 ezer alá essen a fertőzöttek napi növekménye, a szakember kijelentését pedig a kormány egyáltalán nem tartotta előnyösnek.
Ha a francia forradalmi hagyományokat nézzük, akkor egy csomó felkelést találhatunk a történelemkönyvekben 1789-tól kezdődően 1848-on át egészen 1968-ig. Természetesen nem kell azonnal a legrosszabbra gondolnunk, azonban érdemes megjegyezni, hogy a franciáknál a tüntetéseknek és a lázadásoknak a közös nemzeti érdek érvényesítéséért komoly tradíció vannak.
A közhangulat jelenleg meglehetősen feszült Franciaországban. A kisebb üzleteket és a különféle szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozásokat bezárták, ezáltal 200-300 ezer céget sodortak a csőd szélére.
Az értelmiségiek egy petíciót indítványoztak, amelyben a könyvesboltok nyitvatartását szorgalmazták. Mindezidáig a szupermarketekben árusították a különböző nyomtatványokat és könyveket, azonban a kormány egy 180 fokos fordulatot vett az elmúlt napokban, és betiltotta a „nem nélkülözhetetlen” kategóriába sorolt termékek árusítását.
A miniszterelnök sem mutatott semmiféle szolidaritást eddig a néppel, de még a politikusokkal sem, hiszen több mint 50 nagyváros polgármesterének kéréseit is elutasította, akik azt szerették volna elérni, hogy ne zárják be az összes üzletet, hiszen ezzel tönkretehetnék a vállalkozásokat.
A nép haragja már érződik, a lengedezik a levegőben egy országos felkelés, csupán az a kérdés, hogy meddig feszíthetik tovább azt a bizonyos húrt a döntéshozók. Minden Emmanuel Macronon múlik: ha sikerrel veszi az akadályt, és néhány héten belül enged a boltosok követeléseinek, jó eséllyel várhatja a 2022-es elnökválasztást, ellenkező esetben viszont saját magát is a csőd szélére sodorhatja, nem csupán a francia kisvállalkozókat – Marine Le Pen pedig könnyűszerrel hatalomra kerülhet.
