Mégsem annyira gyakori a szívizomgyulladás a koronavírus-pácienseknél, mint azt korábban gondolták
A miokarditiszként is ismert, sokszor életveszélyes állapotokat okozó gyulladást sokáig a COVID-19 fertőzés egyik legsúlyosabb szövődményének hitték, a legutóbbi kutatásokból azonban kiderült, hogy mégsem annyira gyakori, mint azt korábban feltételezték.
A miokarditiszként is ismert, sokszor életveszélyes állapotokat okozó gyulladást sokáig a COVID-19 fertőzés egyik legsúlyosabb szövődményének hitték, a legutóbbi kutatásokból azonban kiderült, hogy mégsem annyira gyakori, mint azt korábban feltételezték.
A tavaszi első hullám során megfigyelték, hogy a koronavírus-betegek esetében a szívizomgyulladás a sportolók 14 százalékánál állt fenn, míg az időskorúaknál már 60 százaléknál diagnosztizálták a szív kóros gyulladását felépülés után.
A Louisianai Állami Egyetem Orvostudományi Központ professzora, Vander Heide és kollégái azt szerették volna megtudni, milyen arányban fordulhat elő a miokarditisz a COVID-19 fertőzésből felgyógyult pácienseknél.
A kutatócsapat tagjai összesen kilenc országból származó 277 koronavírus-áldozat holttestét analizálták és rájöttek, hogy a szívizomgyulladás mindössze az elhunytak 1,4-7,2 százalékánál volt kimutatható.
A tanulmány társszerzője, Dr. Marc Halushka szerint az eredményekből tökéletesen látszik, hogy a koronavírus okozta miokarditisz egy ritka elváltozás, ezért az alapoktól kell átgondolniuk a vértesztekből és a radiológiai vizsgálatok elemzéséből kapott korábbi kutatásokból adódó információkat.
„Még a legalacsonyabb, 1,4 százalékos miokarditisz rátánál is világszerte több százezer súlyos szívizomgyulladásos koronavírus-esetről kellett volna hallanunk, azonban ez nem így volt.”
magyarázta Heide.
A szakember hozzátette, a szívizomgyulladás alacsony rátájából kiindulva megállapítható, hogy a koronavírus nem közvetlenül a szívet támadja meg, sokkal inkább más stresszorok, úgymint az endoteliális sejtek aktivációja, az elektrolit egyensúly felborulása és az immunrendszer túlzott reakciója, az úgynevezett citokin vihar állhatnak a komplikációk mögött.
„A tanulmányunkkal bebizonyítottuk, mennyire fontos a boncolás ahhoz, hogy meg tudjuk határozni a COVID-19 fertőzésben elhunyt áldozatok pontos elhalálozási okait.”
zárta gondolatait Heide.
