Koronavírus és az álhírek – mostantól ellenőrizhetjük, igaz-e, amit olvastunk
Talán többen is tapasztaltuk már a közösségi médiának azt a tulajdonságát, hogy képes megalapozatlan, értelmetlen, sokszor pánikkeltő összeesküvés-elméleteket terjeszteni. Ez a koronavírus esetében sincs másként.
Fotó: Flickr
Napjainkban egy információs pandémia is zajlik a már meglévő fertőzés mellett, ami általában a hiszékeny, sokszor tájékozatlan embereket fertőzi.
A hoax-vírus egy kellemetlen betegség, amely során az egyén olyan álhíreket képes elhinni, mint hogy a forró víz ivása 15 percen keresztül megóv minket attól, hogy elkapjuk a koronavírust, vagy hogy az ibuprofen hatóanyagú tabletták felgyorsítják a COVID-19 tüneteinek kialakulását.
A Facebookon találkozhattunk olyan kamuhírekkel, miszerint minden éjszaka katonasági helikopterek permetezik a nagyobb településeket, hogy kiirtsák a vírust, de terjednek olyan spam levelek is a világhálón, amelyben egyesek az adott ország vezetőinek adják ki magukat és pénzt követelnek, mert nem tartottuk be a szigorú előírásokat.
Azokról a nevetséges, sokszor morbid és becsületsértő bejegyzésekről már inkább csak érintőlegesen számolnánk be, melyek szerint Bill Gates találta fel a koronavírust az amerikai kormánnyal együttműködve, hogy az 5G technológia segítségével elpusztítsák a Föld lakosságát.
Ha ehhez hasonló kamu információkkal találtuk szembe magunkat, akkor az csupán a közösségi platformok automatizált algoritmusának köszönhető. Sajnos a rendszer ebben az egyébként is túlterhelt időszakban nehezen tudja megszűrni a tartalmakat, így pedig nagyon könnyen elterjednek azok az interneten.
A kormányok és a nemzetközi egészségügyi szervezetek éjt nappallá téve harcolnak, hogy egyrészt leküzdjék a világjárványt, másrészt pedig kellő információkat szolgáltassanak az embereknek, néha azonban az álhírek rohamosabban terjednek, mint a valósak, ez pedig óriási gondot jelent.
Március 30-ától kezdődően azonban elindult egy weboldal, aminek Infotagion a neve. Egy teljesen ingyenes, független szolgáltatásról van szó, ahol minden állítólagos hírt le tudunk ellenőrizni, hogy hivatalos forrásból származnak-e, van-e igazságtartalmuk, vagy be vannak-e bizonyítva az állításaik.
Sok álhír terjed privát csoportokban a Facebookon és WhatsAppon. Ha mi is segíteni szeretnénk ezeknek a megállításában, akkor készítsünk képernyőképeket az adott témáról, majd töltsük fel az oldalra és küldjük el a szerkesztőknek. Ők megvizsgálják az eredetiségét a WHO és különböző más, tudományos szervezetek híreivel és ajánlásaival összevetve, ezután pedig megosztják a végeredményt, hogy valóban igaznak-e bizonyult az információ vagy sem.
Egy archívum létrehozásán is dolgoznak az oldal fejlesztői, ahol összegyűjtik a beérkező kamuhíreket a koronavírusról és dátum, valamint tartalom szerint osztályozzák őket. Ez alapján még egyszerűbben rákereshetünk egy hírre, ha nem vagyunk biztosak valódiságában. Továbbá ez segítségre lehet a közösségi médiában tevékenykedő moderátoroknak is abban, hogy elbírálják, mely tartalmakat hagyjanak fenn és melyeket töröljék a felületükről.
A véleménynyilvánítás szabadsága egy alkotmányos jog, ami a demokráciában minden egyes állampolgárt egyaránt megillet.
Amíg „csak” arról van szó, hogy különféle elméleteket állítunk fel arról, hogy a Föld lapos és gyíkemberek a szürke földönkívüliek társaságában irányítják a világot egy hatalmas kijelző előtt ülve, kortyolgatva a legjobb minőségű konyakból, addig nincs túl nagy gond, maximum nevetünk egyet az egészen.
Azonban mikor azt látjuk, hogy egyre több ember csatlakozik az oltásellenes mozgalomhoz, ezzel kockáztatva saját gyermekeik és közvetlen környezetük egészségét, vagy azt tapasztaljuk, hogy a pandémia idején álhíreket terjesztenek, ezzel pedig korlátozzák a ténylegesen fontos információk terjedését, akkor komolyan el kell gondolkozni azon, hogy hol van az a bizonyos határ.
